Századok – 1908
Történeti irodalom - Gardthausen; G.: Augustus und seine Zeit I. Teil. 3. Bd. Ism. Téglás Gábor 168
168 történeti irodalom. 168* tárnak, mint tudományos jellegű intézetnek, kötelessége volna ezeket a czímeres leveleket, és első sorban a saját idevonatkozó gazdag anyagát a szükséges czímerrajzokkal illusztrálva közrebocsátani, olyanformán, mint azt nemrég a Magyar Nemzeti Muzeum könyvtára megcselekedte.1 ) Sajnos, hiányoznak hozzá az anyagi eszközök. Reméljük azonban, hogy az intéző körök a legközelebbi jövőben gondoskodni fognak róla, hogy az Orsz. Levéltár hivatásához méltó kiadványokkal is szolgálhassa a tudományt. DÖRY FERENCZ. G. Gardthaasen : Augustus und seine Zeit. I. Theil. 3. Bd. Mit Karte des römischen Reiches und 32 Abbildungen im Text. — II. Theil. 3. Bd. Mit 9 Abbildungen im Text. Lipcse, 1904. Teubner. 8-r. 1033—1378 1., 651—910 1. Gardthausen e művéből az első kötet 1891-ben, a második 1896-ban látott napvilágot. A czímben foglalt utolsó kötet a munka befejezését jelenti és minket már azért is közelebbről érdekel, mert az Al-Dunánál, valamint a Száva-Dráva mellékén Pannóniában folytatott háborúkkal saját történelmünk leghomályosabb korszakaira vet világot. A bevezető fejezetek 2—5-ig Tiberius és Drusus dunai és rajnai hadjárataival foglalkoznak. Ez a rész tehát Drususnak Krisztus előtt 9-ben bekövetkezett halálával és Tiberius számkivettetésével fejeződik be. A 11-ik szakasz (a szerző Buch-пак nevezi) Augustus leánya Julia, valamint ennek két fia, t. i. Gaius és Lucius jellemzését tartalmazza, behatóbban foglalkozván Gaius keleti háborújával, egészen Krisztus után 4-ben elkövetkezett kimultáig. Azután a pannóniai és germániai harczok következnek Varus leveretéséig, s a záró szakasz Augustus korának jellemzését, a külpolitikai viszonyokat adja, a Monumentum Ancyranum keletkezésének, czéljainak kiváló méltatásával. Az Augustus idejebeli philosophiáról Hirzel, az akkori jogtudományról pedig Helssig, egy-egy monographiaszerű tanulmányban számolnak be. A kötet második felét Varus veszedelmének hely rajza, s Alisos hollétének puhatolása teszik nevezetessé. A kérdést az 1820-tól datálható kutatások kritikai méltatásával viszi Gardthausen megoldáshoz, s Alisost nem Halternhez helyezi, a hová ') A Magyar Nemzeti Muzeum könyvtárának czímeres levelei, 1200—186S. Leirta Áldásy Antal. Budapest, 1904. Ismertetését olv. Századok, 1906. 165. 1.
