Századok – 1908

Történeti irodalom - Gardthausen; G.: Augustus und seine Zeit I. Teil. 3. Bd. Ism. Téglás Gábor 168

történeti irodalom. 169* a westfáliai régészeti egyesület legújabb ásatásai után számíthatnók, hanem jóval odább, a Lippe felső völgyén, főleg a gyakran mutatkozó köztársasági érmekre utalólag véli megállapíthatónak ; és Drusus halála helyét nem a Weser torkolatánál keresi, mint Mommsen után általánosan teszszük, hanem sokkal délebbre, a Saale és Rajna közén. Felettébb nehezíti az események menetének kellő kidomborodását és áttekinthetőségét Gardthausen abbeli eljárása, hogy egy és ugyanazon hadjárat menetének fonalát a résztvevő császári családtagok személy változásaival abbahagyja s csak hosszas kitérések után veszi fel újra. Nagyon megnehezíti ezen tárgyalási mód különösen a pannóniai és moesiai foglalások s az armeniai és parthus hadjáratok megérthetését. Általában a munka minden kiválósága mellett is az al-dunai állapotok részletezésében sok kiegészítésre vár, s a régi Dáczia olyan kiváló egyéniségének, mint az általa gótnak minősített Byrebista dák királynak szereplését is csupán a Julius Caesarig terjedő szűk határok közt mutatja be s Pannónia és Moesia leigázásának drámai részleteit nem érvényesíti' a maguk erejében és teljességében eléggé. Gardthausennek azonban nagy nehézségekkel kellett megbirkóznia, s habár azon harmincz esztendő leforgása alatt, a mennyi időbe e nagy munka került, óriás arányokban bővültek az impérium legtávolabbi részeiből napfényre került feliratok útján a Dio Cassius töredékes feljegyzéseiben és a Monumentum Ancyranumban átöröklött adatok, azért mégis rendkívüli nehézségeket támasztó hézagokat kellett a szerzőnek kitöltenie. így különösen a köztársasági és egyeduralmi kormányalakulástól természetszerűleg érintett állami és társadalmi intézményekben beállott forrongás és evolutionális törekvések zűr-zavara, Augustus egyénisége a tudomány, művészet és állami élet irányításában visszatükröződő nagy energiájával annyival nehezebb feladatot rótt a szerzőre, mert a birodalom egyetemes történetének mozgató ereje és a legtávolabbi széleken is érvényesülő központja vala Augustus, a kinek egyéni vonásait az egymásratornyosuló események hullámain át még ilyen mélyen szántó kutatónak sem könnyű feladat felismerni és kellő plasticitással megrajzojni. Gardthausen könyvét fogyatkozásai mellett is oly tökéletesnek jelezhetjük, hogy már középiskoláink sem nélkülözhetik, s a római történelem és irodalom tanítását ennek használata nélkül el sem képzelhetjük. A kik pedig Pannónia és Dáczia előcsatározásainak menetét és színhelyeit búvároljuk, valóban sok irányítást, sőt tanulságot meríthetünk ebből a tartalmas