Századok – 1908

Történeti irodalom - Bodor Aladár: Döbrentei Gábor erdélyi szereplése. Ism. Gálos Rezső 162

162 történeti irodalom. 162* viszonyokról (róm. katholikusok, minoriták, görög-keletiek, görögkatholikusok, protestánsok, zsidók), a tanügyről (elemi iskolák és főgymnasium) s a kisebb kulturális intézményekről (színház, dal egyletek, kaszinó, könyvnyomda, újságok, könyvkereskedések, gyógyszertár, posta, közlekedés, pénzintézetek, gyárak, ipartelepek). Csak sajnálnunk lehet, hogy az érdemes szerző ezen mostani alakjában is érdekes és tanulságos munkáját nem írhatta meg oly tökéletesen, a mint bizonyára maga is óhajtotta volna. K—N. Döbrentei Gábor erdélyi szereplése. Irta Bodoi Aladár. Budapest, 1907. Wodianer kny. 8-r. 76, 2 I. Döbrentei Gábor működése kétj^iijtópont körűi rakódik le ; egyikhez azok a törekvései tartoznak, melyekkel Erdély kulturális fejlődésében örökítette meg nevét, a másik a M. Tud. Akadémia első. munkásságával forrott össze. Jelentősebbnek már csak azért is erdélyi szereplését kell tartanunk, mert akadémiánk Döbrentei nélkül is azon a magaslaton volna ma, a melyen van, de az Erdélyi Muzeum 1814-ben nem indult volna meg s az Erdélyi tudományos és magyar nyelvmívelő társaság, bármily rövid életet élt így is, egyáltalában nem jött volna létre nélküle. Az Erdélyi Muzeum, ha az első »nyelvmívelő társaság« tervezőjének, Aranka Györgynek ízléséhez nem alkalmazkodott is, ha Erdélyi Pál véleménye szerint r) csak szövétnek volt is, mely »a magyarság keleti bécsén kigyúlt és világítani kezdett«, olyan szövétnek volt, a melynek fénye nem veszett el a további évtizedek során, emléke pedig Erdély művelődése történetében nagyfontosságú. Ha más jelentősége nem volna, azért is emlékezetes lenne, mert Döbrentei köré csoportosított néhány ifjú költőnket, a kiknek föllépését Döbrentei buzdításainak köszönheti az irodalomtörténet. Mindezt belátta már gróf Kuun Géza is, a ki egy Döbrentei Gábor cz. munkában akart rámutatni e méltatlanul mellőzött lelkes agitátornak, finom ízlésű írónak érdemeire. Kuun Géza félbehagyott munkájának fölhasználásával készült Bodor Aladár könyve, mely Döbrentei erdélyi szerepléséről szól. Sietünk megmondani, hogy mindenre kiterjedő figyelemmel, gondossággal gyűjtötte össze adatait, attól az időtől kezdve, mikor Döbrentei mint az ifjú Gyulay Lajosnak (a kinek becses országgyűlési naplóját Szádeczky az Erdélyi Muzeum XXII. kötetében közölte) Kazinczytól ajánlott nevelője Erdélybe érkezett, — egészen 0 Erdélyi Muzeum, XXIII. 1—3.