Századok – 1908
Történeti irodalom - Boldisár Kálmán: Bocskay hadi népe. Ism. K–n. 152
152 történeti irodalom. 152* követének (ez Laurencsics Anzelm volt) a révén.« Tehát a fehérló meséjét épen megfordítva adják elő. Az újabb történelmi kutatások megozáfolják Oláh Miklós ezen dicséretét is : »ki tudvalevőleg jelen volt a trienti zsinat XV. ülésén (1552 január havában) s a papság reformjára vonatkozó határozatokat később, mint esztergomi érsek, 1564-ben a nagyszombati zsinaton ki is hirdette.«1) Oláh Miklós sohasem vett részt személyesen a trienti zsinaton, 1552-ben Gregoriánczi Pál zágrábi püspök volt ott jelen (Oláh akkor már egri püspök volt), az 1564-iki zsinat pedig a királyi udvar akadékoskodása miatt elmaradt.2 ) Nem tartom helyesnek, — kivált manapság nem, — hogy a szerzők az Albeni, másként Medvei családot Horvátországba kerűltnek, majd a zágrábi egyházmegyéhez tartozó egyik monostort »magyarországinak csak tágabb értelemben nevezhetőnek« mondják.3 ) Az Albeni, illetőleg a Medvei család a régi Tótországban honosult meg, s nagyon jól tudhatjuk, hogy ez a XV. században egészen különböző volt a Vellebiten túl eső Horvátországtól. A zágrábi egyházmegye is a XV. században még a kalocsai érsekség alkatrészét tette, Zala megyének egy jórésze a zágrábi püspökséghez tartozott, tehát a zágrábi egyházmegye nemcsak tágabb értelemben magyarországi. A magyar történetíróknak e tekintetben pontosaknak kell lenniök, hogy így a történeti igazságot is, a magyar nemzet jogait is védelmezzük. Mindezek természetesen csak csekélységek a mú nagy értékével, a szerzők nagy érdemeivel szemben, és igazán hálás lehet a magyar történetírás a pannonhalmi szent Benedek-rend iránt, hogy oly nagy áldozattal folytatja e hatalmas művet. Méltó elismeréssel kell lennünk továbbá a fáradhatatlan munkások iránt, a kik oly szorgalommal, oly lelkesedéssel szálltak le a mult idők bányáiba, hogy onnan számunkra tájékozást és tanulságot -hozzanak elő. KARÁCSONYI JÁNOS. Bocs Lay hadi népe. Bocskay István fejedelem 300 éves emlékünnepére írta Boldisár Kálmán. Debreczen, 1906. Hoffmann és [Kronovitz kny. 8-r. 120 L Bocskay István arczképével. Azon alkalmi füzetek között, melyek Bocskay István fejedelem halálának háromszázadik évfordulójára megjelentek, figyelmet érdemel e füzet tárgyánál fogva. Nem csupán a nagy feje») IV. 524. 1. 2) Magyar Sión, 1863. 324—326. 11. Fraknói : Magyarország összeköttetései a római szentszékkel, III. 143. 1. ») III. 35. 320. 11.
