Századok – 1908

Értekezések - CSÁSZÁR ELEMÉR: Orczy Lőrincz és a Tisza-szabályozás - II. bef. közl. 105

ORCZY LŐRINCZ ÉS A TISZA-SZABÁLYOZÁS. 109 utolsóból megértette, hogy a sok kapkodás helyett itt az ideje megcsinálni a szabályozás végleges tervét. Mivel az engedetlenkedő hajózási felügyelővel, Valcherrel szemben nem volt elég hatalma, a kanczelláriát kérte meg, parancsoljon rá, hogy vagy maga menjen el Orczyhoz, vagy küldjön valakit maga helyett, és ha elkészült a terv, Orczyval együtt állapítsák meg a Tiszaszabályozás pontos költségeit és a várható hasznot.1

) A kanczellária magyar urai e világos és határozott szavakat végre megértették, s mikor az ügyet a király elé terjesztették, meglátszott a javaslatukon, hogy érzik a kérdés nagy fontosságát, azt az óriási hasznot, mely egyfelől az árvízveszedelem megszüntetése, másfelől a Tisza hajózhatósága által az országot éri. Most már nem krajczároskodnak ; a kamarát utasítják, hogy küldjön mennél előbb a Tiszára egy a hydraulikai tudományban is jártas mérnököt és rögtön, még a nyár közepe előtt (a votum épen a nyár első napján kelt), eszközöket a vármegyéknek. E pillanatban, 177G nyarán, úgy látszott, hogy a Tiszaszabályozás ügye biztosítva van. A tanács és kanczellária egészen Orczy pártján volt s az ő szellemében informálták a királynét. Mindenki belenyugodott abba, hogy a biztos is, a vármegyék is a kis folyók helyett a hatalmas Tiszát rendezzék, sőt arra is volt remény, hogy a pénz kérdésében valamiképen megalkuszik a kormány a birtokosokkal, talán felébe,2) mikor a királynétól a kanczelláriához visszaérkezett ügydarabon ezeket az energikus szavakat olvasták elképedve a kanczellária tanácsosai : »Quantum regulatio horum fluminum Laborcz, Latorcz et Ungh, ideám instaurandae ibidem navigationis concernit, proficuum quid exinde vix unquam sperari possit ; hinc ablegatio hydraulici Walker prorsus intermittenda, omnisque opera circa hosce fluvios in eo duntaxat limitanda erit, ut nocivae inundationes, agrorumque devastatio, quantum fieri potest, antevertantur. Quod subministranda instrumenta attinet ... si porro necessarium fuerit, puncta haec concertanter cum Camera assumet Cancellaria.« ;l

) Ez a királyi resoiutió nemcsak Orczynak és a kormányszékeknek számításait húzta keresztül, hanem útját vágta az egész szabályozásnak, annak a nagyméretű conceptiónak, mely Orczy lelkében élt, és lesülyesztette az egész ügyet oda, a hol 1) A tanács gazdasági bizottságának jegyzőkönyve (1776 ápr. 30.) és a tanács fölterjesztése a kanczelláriához. M. udv. kancz. 1776: 3057. 2) A kanczellária fölterjesztése a királyhoz, 1776 jun. 21-én. U. o. 3) A királyi resoiutió Mária Terézia sajátkezű aláírásával. U. o. 1776 : 3323.