Századok – 1908

Értekezések - CSÁSZÁR ELEMÉR: Orczy Lőrincz és a Tisza-szabályozás - II. bef. közl. 105

ORCZY LŐRINCZ ÉS A TISZA-SZABÁLYOZÁS. 109 utolsóból megértette, hogy a sok kapkodás helyett itt az ideje megcsinálni a szabályozás végleges tervét. Mivel az engedetlen­kedő hajózási felügyelővel, Valcherrel szemben nem volt elég hatalma, a kanczelláriát kérte meg, parancsoljon rá, hogy vagy maga menjen el Orczyhoz, vagy küldjön valakit maga helyett, és ha elkészült a terv, Orczyval együtt állapítsák meg a Tisza­szabályozás pontos költségeit és a várható hasznot.1 ) A kanczellária magyar urai e világos és határozott szavakat végre megértették, s mikor az ügyet a király elé terjesztették, meglátszott a javaslatukon, hogy érzik a kérdés nagy fontosságát, azt az óriási hasznot, mely egyfelől az árvízveszedelem meg­szüntetése, másfelől a Tisza hajózhatósága által az országot éri. Most már nem krajczároskodnak ; a kamarát utasítják, hogy küldjön mennél előbb a Tiszára egy a hydraulikai tudományban is jártas mérnököt és rögtön, még a nyár közepe előtt (a votum épen a nyár első napján kelt), eszközöket a vármegyéknek. E pillanatban, 177G nyarán, úgy látszott, hogy a Tisza­szabályozás ügye biztosítva van. A tanács és kanczellária egészen Orczy pártján volt s az ő szellemében informálták a királynét. Mindenki belenyugodott abba, hogy a biztos is, a vármegyék is a kis folyók helyett a hatalmas Tiszát rendezzék, sőt arra is volt remény, hogy a pénz kérdésében valamiképen megalkuszik a kormány a birtokosokkal, talán felébe,2) mikor a királynétól a kanczelláriához visszaérkezett ügydarabon ezeket az energikus szavakat olvasták elképedve a kanczellária tanácsosai : »Quantum regulatio horum fluminum Laborcz, Latorcz et Ungh, ideám instaurandae ibidem navigationis concernit, proficuum quid exinde vix unquam sperari possit ; hinc ablegatio hydraulici Walker prorsus intermittenda, omnisque opera circa hosce fluvios in eo duntaxat limitanda erit, ut nocivae inunda­tiones, agrorumque devastatio, quantum fieri potest, antever­tantur. Quod subministranda instrumenta attinet ... si porro necessarium fuerit, puncta haec concertanter cum Camera assumet Cancellaria.« ;l ) Ez a királyi resoiutió nemcsak Orczynak és a kormány­székeknek számításait húzta keresztül, hanem útját vágta az egész szabályozásnak, annak a nagyméretű conceptiónak, mely Orczy lelkében élt, és lesülyesztette az egész ügyet oda, a hol 1) A tanács gazdasági bizottságának jegyzőkönyve (1776 ápr. 30.) és a tanács fölterjesztése a kanczelláriához. M. udv. kancz. 1776: 3057. 2) A kanczellária fölterjesztése a királyhoz, 1776 jun. 21-én. U. o. 3) A királyi resoiutió Mária Terézia sajátkezű aláírásával. U. o. 1776 : 3323.

Next

/
Oldalképek
Tartalom