Századok – 1908
Értekezések - KARÁCSONYI JÁNOS: A khazar nemzet nevéről 97
102 KARÁCSONYI JÁNOS. előfordulnak. De nem is használhatták a régi magyarok a Károly nevet, mert nálunk nem volt nemzeti név, keresztnévül pedig a. papok azért nem alkalmazhatták, mert csak 1168-ban, Barbarossa Frigyes erőszakosságára egy ellenpápa iktatta Nagy Károlyt a szentek lajstromába, s ennek jogosságát Magyarországon el nem ismerték. Innen van, hogy csak a XIII. században, midőn a Rajnamentéről beKŐltözött németség már kezdett elvegyülni a magyarsággal, jelentkezik itt-ott a Károly keresztnév, s teljesen csak a XIV. században, Róbert Károly uralkodása idején az ő kedveért kezd meghcnosulni. A régi Károly falvak alapításánál német alapítókra már csak azért sem gondolhatunk, mert a régi Károly helységek csak a Tiszán-tál keletkeztek, s itt а XI. században a német hatás teljesen ismeretlen. Mindezek együtt szépen igazolják, hogy a tiszántúli Károly nevű helységeket azért nevezték el így, mert első lakosaik Tcároly (kazir, khazar) nemzetbeliek voltak, épen úgy, mint a Besenyő, Tót, Cseh, Horvát nevű helységek is első lakosaikról kapták ne vöket. Rövid értekezésem befejezése előtt talán érdemes lesz még a Károly helynevekkel kapcsolatos következő megfigyelést elmondanom : A Temes-megyei Károly magyar lakosai а XVI. század második felében kipusztultak. Az ő helyükbe először szerbek, majd oláhok telepedtek. Az oláhok ajakán azután a régi Károly név Kárány-ra változott s ők Merczifalvát ma is Kárány-nak nevezik. Kárány-nak írja már az 1723-iki térkép is. Ha nem vigyázunk, akkor e ké .ei alakulás hirtelen, meggondolatlan felhasználásával találhatnánk helységeket, melyeket a Károly (káril, bhazar) nemzet nevével kapcsolhatnánk össze. így a Temes mellett eső Karán, Kárány város hajdan jeletékeny hely veit és csak utóbb egyesűit a Temes másik partján fekvő Sebes várossal s így lett a kettőből Karán-Sebes. A XVII. században e város nevét nem csupán Kárány-nak, hanem Káránd-nak is írják,1) Pesty : A Szörényi bánság története, II. 114—115. 11.
