Századok – 1908
Értekezések - KARÁCSONYI JÁNOS: A khazar nemzet nevéről 97
A KHAZAR NEMZET NEVÉRŐL. 103 még pedig épen a magyarok, mert ezek szerették az ám, ány végzetet ánd-ra alakítani.1 ) Ennélfogva a Bihar vármegye déli szélén fekvő (Toplicza-)Káránd falu és a Magyar-Csékétől iiyugatra eső Káránd puszta egykoron szintén Kárány nevet viseltek ; végre a Dunán-tál Somogy vármegyében Zselicz-Szent-László határában volt egy Kárán, Kárány, Káránd nevű falu,2 ) melynek neve Karán dűlőben ma is él. Csakhogy hajdan e Somogy-megyei Kárány, Káránd község lakosai, mint egy 1237-iki oklevél mondja, guzno-ov-ok, azaz disznó-óvók voltak.3 ) Mármost a disznó-óvóknak kellett bírniok olyan helylyel, a hová az erdőkön szerte-széjjel barangoló sertéseket behajtották s ott régi szckás szerint leverhették, azaz leszúrás előtt fejbe ütötték s így elkábították. (V. ö. verő ártány, verő malacz.) Feltűnő volt előttem az is, hogy az összes Kárány, Káránd helységek mind olyan vidékeken találhatók, melyek hajdan tele voltak tölgyerdővel, tehát sertéstenyésztésre nagyon alkalmasak valának. Utána néztem a szláv szótárakban -és azt találtam, hogy kárány ott megfenyítést jelent. A vadon legelésző jószágokat, ha kerítésbe szorították, az azokra nézve büntetés, fenyítés volt, tehát nem csoda, ha az ilyen kerítést kárány-nak nevezték el, a miből utóbb a magyarok kárán-1 és karám-ot csináltak. E Kárány, Káránd, Karán helynevek következésképen a kárány, magyarosan karám (némely vidékeken ma is csak karán) ízláv szónak köszönik eredetöket és cnnan származnak, hogy karám mellé építették az első házakat. Mennyire félrevezetne tehát bennünket a Temes-megyei Kárány név, ha nem tudnánk, hogy az csak XVII. századbeli alakulás és a szerbek meg oláhok csak úgy csinálták a régi magyar Károly-ból, mint a hogy Murony-ból a Murány-1, Kalocsa-ból a Kalácsá-t, Monor-ból a Munár-t, Pordány-ból a Párdány-1. De a mennyire nem szabad a Karán, Kárány helynevet a Károly-ljal összefüggésbe hozni, épen annyira megengedhető ') V. ö. Bogdány 1= Bogdánd, Varsány = Varsánd, Ádám = Ádánd ; az 1'248-iki Zarám ma Szaránd. =) Csánki id. m. II. 494. 1. 3) У. ö. erdeuou = erdőóvó = ardó. A pannonhalmi szent Benedekrend története, I. 786. 321. 11.
