Századok – 1908
Értekezések - KARÁCSONYI JÁNOS: A khazar nemzet nevéről 97
A KHAZAR NEMZET NEVÉRŐL. 101 Károly-wak mondanók, és kogv e rég eltűnt nemzet emlékét Magyarországon a Károly nevű helységek őrzik. Ilyen helynevünk a XYI. századig csak három volt : a Temes-megyei Károly (most Merczifalva),1 ) az ismertetett Békésmegyei Károly és a Szatmár-megyei Károly (most Nagv-Károly). Ezzel ellentétben a Békés-megyei Károlyt а XVII. századtól kezdve nevezik Kis-Károly-nak. Hogy minden ellenvetésnek elejét vegyem, mindjárt itt felemlítem, hogy ismerem a többi Károly falva (nem csupán a Károly) nevű helységet is. De e helységek mind új, XVIII—XIX. századbeli telepítések. Nevezetesen a Zemplén-megyei Károlyfalvát 1754-ben telepítette a Trautson család és Trautson Károly tiszteletére nevezték el Károlyfalvának. A Krassó-Szörény megyei Károlyfalva 1775-ben, a Temes megyei Károlyfalva 1802-ben keletkezett és mind a kettőt Károly főherczeg (az a sperni hős) nevéről nevezték ekként.2 ) A Turócz-megyei Károlyfalu 1391-ben még nem volt meg.3 ) A Vas-vármegyei Károlyfa nevét csak 1888 táján faragták elég ügyetlenül e falu régi Korosecz, németül Karlsdorf nevéből, nem t adván azt, hogy e német név a régi magyar Korlátfalva elferdítése (Korlsdorf = Karlsdorf).4 ) De nem is lehet csodálkozni azon, hogy a Károly keresztnévből származó helyneveink oly fiatalok. Hiszen a régi magyarok а XIII. századig nem is ismerték, nem is használták a Károly keresztnevet, és nagy tévedésben voltam eddig magam is, mikor a dolog könnyebb végét fogva, а XI. században keletkezett Károly helységek nevét egyszerűen Károly keresztnevű alapítójuktól származtattam. A Károly keresztnevet ugyaniJ a régi magyarok teljességgel nem használták és nem is használhatták. Hogy nem használták, azt meg lehet állapítani, ha végig nézzük а XII. században élt magyarok névsorát. Én végignéztem és 1340 férfiú között egyetlen egyet sem találtam Károly nevűt, holott pl. a Hartvik, Thidrich, Uldirich, Folkmár, Wolfart, Heim, Lampert stb. nemet nevek ») Csánki id. m. II. 44. 1. 2) Zemplén megye monographiája, 58. 1. — Pesty : Krassó megye története, II. 251. 1. — Történelmi és régészeti Értesítő, 1902. 45. 1. 3) A liptói és turóczi registrum, 98—100. 11. 4) V. ö. az 1890-iki Helységnévtárt. Csánki id. m. II. 767. 1.
