Századok – 1908

Értekezések - KARÁCSONYI JÁNOS: A khazar nemzet nevéről 97

98 KARÁCSONYI JÁNOS. Pauler Gyula is elismeri, hogy a Jcozár, kazár a koza (= kecske) szóból ár képzővel alkotott szó és kecskepásztort jelent.1) Tekint­sünk mármost végig azokon a területeken, melyeken Kozár nevű falvak állanak. Kezdjük nyugatról. Zala vármegyében Bánok-Szentgyörgytől délnyugatra volt Kozár község, most puszta.2 ) Vas vármegyében Szombathelytől északra Söpte mel­lett található Kozár puszta. Baranya vármegyében Pécstől keletre vannak Kozár nevű falvak, és Dombovártól keletre esik a hajdan Tolna vármegyéhez tartozó Rácz-Kozár. Pilis vármegyében is feküdt hajdan Bia mellett egy Kozár falu.3 ) Nógrád vármegyében Kis-Terennétől északra fekszik Kazár, és végre Erdélyben Déstől nem messzire esik Kozárvár. Mind e helységek (most részben csak puszták) alacsony hegyes vagy dombos, cserjékkel benőtt és így kecsketenyésztésre alkalmas vidékeken feküsznek. Merő mocsaras vagy homokos síkságokon ellenben ismeretlenek. Világos tehát, hogy a Kozár, Kazár helynevek a koza = kecske-tenyész­téssel összefüggésben vannak és a kozár nevű kecskepásztoroktól veszik elnevezésöket, épen úgy, mint Szápár a czápár-tói ( = kecs­kebak őriző) vagy Konyár a konyár-tói (= lovász). "Különösnek tűnhetik fel, hogy Bihar vármegyében, hová a Névtelen jegyző egész sereg kozárt, vagyis kecskepásztort helyez, nincs Kozár helynév. Ámde épen ott nem lehet egy-egy községet lakosai foglalkozásáról elnevezni, a hol mind egyforma foglalkozásúak, mert ott az ilyen elnevezés nem nyújtana tájé­kozást. Nádasd pl. épen a Sárréten nincs ; ellenben a hegyek között, a hol a nád ritka, gyakran előfordúl. Elég jele azonban a Bihar-megyei kozároknak az, hogy a megye délkeleti részét, a belényesi járást egész 1848-ig, sőt napjainkig kecske-járásnak csúfolták, mert sok kecskét tartottak itt és a csúfolódók szerint csak kecskelegelőnek volt jó. A kozár falvaknak és a Névtelen kozárjainak tehát semmi közük a khazar-okhoz. De mármost merre ? Mert a khazar névhez más hasonlót helyneveink közt nem találunk. Olyan helynevekkel, mint Kaszó, vagy Kocsor (vagy pl. a kh hangot elhagyva Ászár) elő nem áll -J) A magyar honfoglalás kútfői, 408. 1. 2) Csánki : Magyarország történeti földrajza, III. 73. 1. a) U. о. III. 335. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom