Századok – 1907

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Műveltségtörténeti közlemények - IV. Magyar rabok; magyar bilincsek - I. közl. 415

MŰVELTSÉGTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK. 419 lott : »Nemes és szabad ember vagyok, semmi szükség sincs kínza-' tásra, úgy is megmondok mindent.« l

) Olyan esetről is tudunk, hogy az elfogott törököt lassú tűzön kínozták és vallatták.2

) A nyelveknél még rosszabb sorsuk volt a török pribékeknek és kalauzoknak. Ezeket — királyi parancsra — válogatott kínokkal ölték meg. A magyar kapitányok azonban a királyi parancsot, a mi nekik csak kárt és bajt okozott, nem igen tartották meg, s váltság fejében a pribékeket és a kalauzokat is szabadon bocsátották. Rudolf ezt keményen megtiltotta, s kárpótlásul minden egyes pribékért és kalauzért 30 frtot rendelt a kapitányok számára, de megkövetelte, hogy az ilyen török foglyokat azonnal kivégezzék.3) 1582-ben pl. Forgách Istvánnak, a komáromi naszádosok főkapitányának fizettet 30 frtot, hogy pribék rabját agyonveresse.4

) Az efféle eljárásnak természetesen szomorú következménye lett, mivel a törökök hasonlóval viszonozták. Bakonoki Szalay Benedeknek 1566 aug. 8-án kelt levelében pl. azt olvassuk, hogy Zrínyi Miklós hatvan elfogott törököt vitt be Sziget várába, ottan »Zrínyi uram ő Nagysága mind nyársba vonatta az kapu előtt. « 5

) A törökök azután épen úgy bántak az elfogott magyar vitézekkel. »Csudára is oda futott volt — írja Csányi Akos — mindazon pánczérokban, ruhájokban, szablyájok oldalokon, a miképpen fogták, mind azonképpen nyársban vonták őket.« 6

) A végházakban fogva levő török rabokat is gyakran kínozták. Olvashatunk olyan jelentéseket, melyekben szegény török rabok agyonbotozásáról, megcsonkításáról, éheztetéséről és kínzásáról van szó. Az efféle barbár eljárásnak több oka volt. Leggyakrabban a bosszú. Egy-egy jó magyar vitéznek megöletése vagy elfogatása, falvaknak, jószágoknak elpusztítása elég okot szolgáltatott arra, hogy a török rabokat megkínozzák. Batthyány Ferencz bán pl. 1552-ben a többi közt ezt írta Nádasdy Tamásnénak : »Ertem, hogy Kigyelmed jeles foglyot fogott ; örülök, hogy ilyen foglya esett, az bosszút Kegyelmed megállja rajta.« 7

) ') Cs. és kir. állami It. Hung. 1545. »Ego homo sum nobilis et liber, tortura nihil opus est«. . . stb. 2) Orsz. Ltár : Nádasdy-féle iratok. Haszán Agilovits esete 1539-ben. 3) A közös p. ii. levéltárban különféle időből több ilyen rendelet van. <) U. o. Hung. fasc. 14383. Ex consilio bellico, 1582 febr. 22. Akadtak azonban okos kapitányok is, a kik mit sem törődtek e királyi rendelettel s az elfogott pribékeket és kalauzokat a saját érdekükben szabadon bocsátották. így Earkasics Pál 1578-ban elbocsátott egy jeles török kalauzt, »hogy az keresztyénségnek szolgálna.« (Orsz. Ltár: Nádasdy-féle iratok.) 5) Orsz. Lt. Nádasdy-féle iratok. e) U. o. Csányi Ákos Nádasdy Tamásnéhoz, 1566 aug. 31. ') U. o. Batthyány Ferencz bán levele. 27* «