Századok – 1907

Tárcza - Veress Endre: Válasz Károlyi Árpád birálatára 565

TÁECZA. 567 Ez a rajz, meg a tárgyalt két, illetőleg károm térkép egyébiránt semmi összefüggésben sincs Marsigli jelentéseivel, s a Bevezetésben jóformán csak illusztrácziókúl közöltem őket, mert mutatósak, csinosak s — a mi fő — Marsiglitől valók lévén, nem hiányozhattak abból a kiadványból, melynek feladata volt mindent felölelni, a mit Marsigli Budavárára vonatkozólag reánk hagyott, még oly munkáit is, melyeknek nem minden sora és vonása bővíti tudásunkat.1) Ezért közöltem Marsigli 1732-ben megjelent Stato militare deli' imperio ottomanno cz. ritka művének három részletrajzát is, hogy minden budavári Marsigliana együtt legyen kiadványomban, a mint pl. egy író összegyűjtött munkái felölelik minden irodalmi termékét, bár értékük különböző, miként Marsigli közölt munkáinak értéke is. E gondolat vezetett, midőn a székesfővárostól nyert megbízatásomon felül, Bolognán kívül is kutattam Marsigli budavári iratai után, melyek számát a karlsruhei állami levéltárból két jelentésével, a bécsi hadügyi levéltárból meg egy tudósításával és számos életrajzi adalékkal bővíthettem. A nagy fáradsággal összegyűjtött anyagnak különben is — megbízatásom értelmében — csupán kiadója, nem feldolgozója akartam lenni, a kiadást pedig a külföldön elfogadott és elterjedt oklevéltani elvek szerint a legnagyobb gonddal végeztem. A mi végűi a közölt anyagnak — Károlyi szerint — teljesen indokolatlan magasztalását illeti, megjegyzem, hogy Marsigli iratainak kiadását a székesfőváros Thaly Kálmán többszöri sürgetésére határozta el, minthogy először ő látta azokat 1892 őszén, s kiemelte a székesfővároshoz intézett beadványában, hogy »az említett levelek, iratok és rajzok oly fontosak s oly számosak, hogy azok ösmerete és felhasználása nélkül Buda és Pest környékének, de leginkább és legfőképen Buda várának és városának török korszakbeli helytörténetét kielégítően megírni nem is lehet.« Thaly e nyilatkozatát betű szerint idéztem munkám 6-ik lapján, hozzátévén még a Bevezetés végén, hogy Marsigli iratait »történetünk elsőrendű forrásaként kell ezentúl használnunk s idéznünk, valahányszor Buda visszafoglalásáról, illetve régi alakjáról és helyrajzáról esik szó.« Ezt hangoztattam különösen, és becsüket Károlyi is kiemelte bírálatában ; de nekem, a ki Marsigli 120 kötetnyi kézirati gyűjteményét annyi gyönyörűséggel lapról-lapra átnéztem és tanulmányoztam hazánkra való tekintettel,2) tán megbocsátható, ha részletekbe mélyedni nem Ilyen pl. Budavárának a 12. laphoz mellékelt térképe, melyet Károlyi félben maradt értéktelen croquisnak nevez, holott Marsiglinak 72 cm. széles festett kézi térképe, tele czeruzával kihúzott ostrom vonalaival és terveivel, melyek közt a jelmagyarázat s egy más térkép segítségével épen nem nehéz eligazodni. a) Ismertetésüket olv. A bolognai Marsigli-iratok magyar vonatkozásai cz. munkámban, a Magyar Könyvszemle 1906 évi folyamában.