Századok – 1907

Tárcza - Vegyes közlések - Jókai Mór irodalmi hagyatéka 89

TÁRCZA. 91 egyhangúbb és komorabb ; alapeszméjének megfelelően sötét színekkel festi az aschesis igazán hősi példáját szent Elekben, kit mintául állít a szerzetesi élet követői, főleg az apáczák elé. Nyelvileg a magyar költői próza egyik korai hajtása. SZABÓ SÁNDOR : A magyar népdal történeti korai. (Balassagyarmati áll. főgymn. Ert. 3—53. 11.) — A magyar népdal történeti korszakai a szerző szerint ezek : az őskor a keresztyénség felvételéig ; a népdalok első feljegyzéseinek kora a kuruczvilágig ; a kuruczdalok és a kuruczvilágot követő kor népdalköltészete a XIX. század közepe tájáig, a negyvenes évekig ; végűi a népdalok felismerésének kora, mely napjainkig tart. E felosztás természetes ; a dolgozat ellen kifogást általában nem emelhetünk, csupán az őskort tárgyaló fejezetre vonatkozólag van néhány észrevételünk. így pl. a hun-magyar rokonság annyira kérdéses, hogy Priskos tudósításából a magyarokra nézve semmi következtetést vonni nem lehet ; továbbá Theophylaktos sehol sem említi a magyarok-&t, az idézet tehát olyan formában, a hogyan a szerző adja, nem helyes ; a szentgalleni kaland sem úgy történt, mint a szerző elbeszéli, s komoly munkában nem találjuk helyénvalónak azt a kedélyeskedő elbeszélő modort sem, a hogy Heribald esetét előadja. SIROLA FERENCZ : Az olasz irodalom hatása a magyar irodalomra. (Fiumei áll. főgymn. Ért. 3—40. 11.) — Az olasz irodalom hatása a magyarra, különböző szempontokból megírt tanulmányok alapján, eddig is ismert tény volt ; a szerző sem tesz egyebet, mint összefoglalja az eddigi eredményeket tanítványai számára. Ismerteti a Mátyás korabeli renaissance-ot, de felületesen, azután a XVI. századbeli szép-prózánknál, majd a Zrínyinél, Csokonainál és Kisfaludy Sándornál észlelhető hatásokat. Teljességre nem törekszik, s bár ismeri Imre Sándornak hasonló tárgyú tanulmányát (Irodalmi tanúim. II. 5—147. 11.), azt kiegészíteni meg sem kísérli, sőt dolgozatában Imre tanulmányánál jóval kepesebbet nyújt. PÉKÁR KÁROLY : Históriás ének a kenyérmezei viadalról 1568-ból. (Budapesti VII. ker. külső áll. főgymn. Ért. 3—19.11.) — E históriás ének, melyről Toldy Ferenez már megemlékezett, a késmárki ev. lyceumi könyvtárnak a XVII. század végéről, vagy a XVIII. század elejéről való másolatából most látott először napvilágot. Szerzője ismeretlen. Toldy Nikolsburgi névtelen-nek nevezi, a mennyiben a szerző csak az ének Íratása helyét és idejét árulja el. Pékár azt sejti, hogy erdélyi és pedig székely ember lehetett ; egyebet azonban alig lehet róla megállapítani. Verselése és nyelve gyakorlott szerzőre vall, úgy hogy ez ének kiválik a XVI. század e nemű költői termékei közül.