Századok – 1907

Tárcza - Vegyes közlések - Jókai Mór irodalmi hagyatéka 89

92-TÁRCZA. VUCSKITS JENŐ : Egy történeti személy két költői feldolgozása. (Marosvásárhelyi r. kath. főgvmn. Ért. 3—80. 11.) — E dolgozat Széchy Mária, illetőleg a murányi eset két költőjét, Gyöngyösit és Arany Jánost méltatja s hasonlítja össze. Tudományos igényekkel nem lép fel, tanulók számára készült, hogy a költői alkotások mivoltát két összehasonlított példán ismerjék meg. Széchy Máriát, kinek életrajzát Acsády ismert munkája nyomán elég részletesen beszéli el, azért tartja e czélra leginkább megfelelőnek, mert »az ő személye olyan, hogy történeti adatokkal tudjuk élete folyását megvilágítani, másrészt meg ő az az érdekes személy, a kit a romantika olyan szívesen vett lantjára nemcsak a magyar irodalomban, hanem idegenben is.« Gyöngyösi, az egyik költő, sok tekintetben csak krónikás, ki tényeket említ ; csak elmondja, milyen szép, jó, okos, erényes, bátorlelkű stb. volt Mária ; jellemzése tehát külső. Arany ellenben lélektanilag fejti meg Mária ; tetteit, keresi azok rugóit ; a történeti Máriát alig ismerhette, Mária alakja tehát nagyrészt az ő genialitásának szülötte ; művében az emberi lélek mélységes ismerete bámulatos. A dolgozatból a két költőnek a szerkesztésben nyilvánuló művészetét is megismerjük. KOVÁCS JÁNOS : Kazinczy Ferencz és Kis János. (Budapesti ág. ev. főgymn. Ért. 3—38. 11.) — Irodalmunk e két kiváló alakja 1793—1831-ig állandó levelezésben volt egymással ; a köztük fennállott baráti viszonyt kizárólag csak leveleik ápolják s erősítik, mert személyesen mindössze négyszer volt alkalmuk találkozniok. E levelek tehát nagyfontosságúak, már csak azért is, mert hosszú harmincznyolcz esztendőt ölelnek fel, s Kazinczy családi viszonyaira, az irodalmi mozgalmakra, saját működésére részletesen kiterjeszkednek. Megemlítendő e levelek fontosságára nézve az a tény, hogy midőn Kazinczy 1813-ban levelei átdolgozásához fogott, a Kis Jánoshoz Írottakkal kezdte s az első néhány levelet át is dolgozta. A szerző ezek alapján érdekes és tanulságos képet rajzol e két író családi viszonyairól s nyelvművelő és költői munkásságáról. VOJTKÓ PÁL : Himfy szerelmei. (Soproni ág. ev. lyceum Ért. 3—23. 11.) — A szerző ezen alkalmi felolvasásban Kisfaludy Sándornak Kesergő és Boldog szerelem czímű költemény-cyklusával foglalkozik. Az irodalmi és korviszonyok vázolása után, melyek a Himfy-dalok megteremtésében nem csekély szerepet játszottak, arra a kérdésre is kiterjeszkedik, hogy ki sugalhatta a Kesergő szerelem dalait ? Egyedül Szegedy Rózát tartja Kisfaludy múzsájának. Többi szerelme »füst, buborék volt, a fiatalságnak játéka, vagy vétke.« Szegedy Rózához való szerelme azonban »nemes álom, mely szebb valóra vált.« Ezt a megvalósulást örökíti meg a költő a Boldog tterckm dalaiban, melyeket nem csupán szerelmes versek sorozata-