Századok – 1907

Történeti irodalom - Sborník prací historických. K. šedesátým narozeninám prof. dra Jaroslava Golla. Ism. Ernyey József 945

•947 TÖRTÉNETI IRODALOM. teszszük, hogy mesterkélt szerkesztéssel stílusgyakorlatoknak voltak szánva. E levelek történelmi forrásúi csak óvatosan használhatók. J. V. Simák a Hájek krónikájának forrásait ismerteti. (178— 195. 11.) Közvetlenül használt és compilatumokból ismert csoportokat vesz fel s rámutat arra, hogy a forrásokat sokszor helytelenül idézi, helytelenül nevezi, javarészöket pedig nem is említi. A Th. Feger Hungarus néven Thuróczy értendő. (Feger csak a krónika kiadója.) Hájek az 1536-iki német kiadást használta. Érthetetlen módon néha a használt forrásoktól is eltér. így pl. Szent István életét máskép adja elő. (Dobner : Annál. III. 427.) Az eredetiben Iván magyar királyi herczeg Szent István rokonságából. (Szüleit a szöveg nem említi.) Hájek ezt horvát királyfinak mondja. Atyja Gestimulus, anyja Erzsébet. Ez a változat csakis nála olvasható. Érdekes V. Müller czikke az idézők (citatores, puhonci) intézményéről. (214—233. 11.) Az idézők Csehországban komornyik néven voltak ismeretesek. Olmücz vidékén közjogi szerepet vittek. Nemesi jogokat vagy bizonyos szabadalmakat élveztek és külön falvakban laktak, mígnem az intézményt 1597-ben feloszlatták. J. Bidlo a cseh testvérek hitvallását fejtegeti az 1535—1573 évi ünnepi confessiók alapján. (234—246. 11.) Az első és második kiadás (1564) még Luther felé hajlik, de némely részleteiben már inkább Kálvin felfogását vallja, a későbbiek pedig határozottan Kálvin felfogásához csatlakoznak. Innen a vád : Calviniani ante Calvinum. A hitvallás többrendbeli fordítása és kiadása közt magyarnyelvű nincsen. R. Dvofák az 1821 évi morvaországi paraszt lázadás okait és lefolyását tárgyalja. (298—320. 11.) A lázadás elfojtásában báró Forgách János mint kormánybiztos vett részt. V. J. Dusek tanulmánya : Adatok a szláv jogtörténeti terminologiához (352—365. 11.) jórészt már a nyelvészet terén mozog. Mintegy harmincz olyan szót sorol fel, mely jogi fogalmakkal kapcsolódik, de etymonját az ősjelentés megállapítása nélkül nem érthetjük, így fejtegeti pl. a djak (diák) szó jelentésváltozásait és kialakulását. A Ruska Pravda még szabályosan írók-ról (piscy) beszél, de nyomában már a djak szó is jelentkezik. Rabszolga, szabados, később szabad ember, a czári udvar belső felügyelője, később vám- és vásárbiztos. A XVI-ik században a diákok befolyása már vetekedik a bojárokéval. Noha a R. Pravda írók-nak mondja őket, ez a szó mégsem fedi a djak fogalmát, mert a fenteinlített pisec, piscy, később kizárólag annak a pénzügyi tisztviselőnek (danscik) neve lett, a ki az adókönyveket stb. kezelte ; tehát a djak lefordíthatatlan. ERNYEY JÓZSEF.