Századok – 1907

Tárcza - Karácsonyi János: Új adat a hód-tavi csata évéhez 948

TÁRCZA. ÚJ ADAT A HÓD-TAVI CSATA ÉVÉHEZ. Már 1901-ben bőven igazoltam, hogy a hód-tavi csata 1282-ben történt.1

) Azóta kiderült, hogy az oly sok zavart okozó Mokcsay-féle nemesítő levél csak 1317 után készült értéktelen hamisítvány.2

) Teljességgel nincs tehát ok, hogy a hód-tavi csatátl280-ra tegyük s ezáltal hazánk 1280—1282 évi eseményeit összezavarjuk. Mindamellett nem árt, ha ily döntő esemény idejének meghatározásához még egy, ez ideig figyelmen kívül hagyott adatot is csatolunk. Tudvalevőleg Kézai azt írja, hogy a hód-tavi csatában »Demetrius filius parvi Michaelis de genere Rusd« (hibás olvasással : Kusd) is elesett. Tudjuk továbbá, hogy с Demeter atyja Mihály (Kézai szerint : Kis Mihály) még 1270-ben kapta a két Lónya, Szalóka, Bátyú és Bótrágy falvakból álló lónyai uradalmat V. István királytól.3) Mármost 1282-ben Mátyás fia László Bereg-megyei nemesnek ajándékoz IV. László király egy Csépántelek nevű falut s megjáratja annak határait. A határjárás szerint e falu területe a Latorcza vizétől a Csarnavoda (ma Csaroda) patakig nyúlt és a határvonal a Szernye patakon is keresztül ment. Határos volt továbbá a falu területe Eszénynyel. Világos tehát, hogy itt Dobrony, Eszény és Bátyú között eső faluról van szó. Mikor a határvonal átvág a Szernyén, akkor azt mondja a leleszi konvent, hogy »vicinatur terre Demetrii filii Michaelis.« Ez a Mihály fia Demeter pedig senki más, mint a Rosd nembeli Demeter, a lónyai uradalomnak, tehát a Csépántelkével határos Bátyú falunak is ura.4) A hód-tavi csata e szerint nem történhetett előbb, mint 1282-ben, mert a Rosd-nembeli Demeter 1282-ben még élt. i) Századok, 1901. 626 és köv. 11. «) Századok, 1902. 868. 1. 3) Karácsonyi : A magyar nemzetségek, III. 22. 1. Wenzel : Arpk. Uj Okmt. VIII. 256. 260. 11. *) Zichy-Okmt. I. 50. 1.