Századok – 1907

Tárcza - Hegedüs Sándor nekrologja 83

TÁRCZA. 83 Nemzeti Muzeumnak ajáhdékozta — s az a hét kötetre terjedő díszes könyvsorozat, melyben kaukázusi és középázsiai utazásai, azután harmadik ázsiai utazása tudományos eredményeit az őt kisérő tudós társak — Jankó János, Pósta Béla, Horváth Géza, Pápay József — segítségével összefoglalta és közrebocsátotta, maradandó emlékei lesznek önzetlen tudományszeretetének. AM. T. Akadémia 1899-ben . tiszteleti tagsággal tüntette ki gróf Zichy Jenőt ; társulatunknak alapító s 1891 óta ig. választmányi tagja volt. — Temetése decz. 30-án ment végbe budapesti Rózsa-utczai palotájából, melyet minden .benne levő kincseivel együtt muzeumúl a fővárosnak hagyott. Tisztelői sorában a Magyar Történelmi Társulat is letette koszorúját az elhunyt nemes férfiú ravatalára. Legyen áldott emlékezete, csendes nyugodalma ! HEGEDŰS SÁNDOR 1847. ápr. 22. — 1906. decz. 28. Nem csekély az a hála és tisztelet, mely közéletünk egy másik jeles férfiának, Hegedűs Sándor tagtársunknak sírjához vezet bennünket, ki szintén a mult év végén, deczember 28-án halt el Budapesten. Az ő élete pályáját is a legsokoldalúbb tevékenység és mindenben kitartó munka jellemzi. Mint politikus, mint publicista, mint tudós, mint egyházának vezérlő embere és méltóságviselője, egyaránt sikerrel működött. Nem volt történetíró, de melegen érdeklődő figyelemmel kisérte törekvéseinket, olvasta kiadványainkat, s a hol tudásával, gazdag tapasztalataival segítségünkre lehetett, soha meg nem vonta szíves támogatását tőlünk. Hegedűs Sándor mindig és mindenütt azon fáradozott, hogy tudományos intézményeink mind anyagilag, mind szellemileg gyarapodjanak s mennél magasabb színvonalra emelkedjenek. Társulatunknak régi alapító tagja s a társulat pénzügyeit intéző gazdasági bizottságnak több mint tizenöt éven át szakadatlanúl igazán buzgó elnöke volt. E minőségében sokat köszönhetünk neki. Semmiféle elfoglaltsága, legterhesebb politikai állása, minisztersége sem gátolta soha, hogy ügyeinkben gondos részt ne vegyen. Korai halála örökre elszakította tőlünk, s mi fájdalmas érzéssel mondunk búcsút immár hűlt porának. — Az elmúlt esztendő utolsó napján a Kálvin-téri református templomból kisérte családja s tisztelői gyászos gyülekezete a kerepesi temetőbe. Egy szerény babérkoszorú a halott koporsójánál jelezte a Magyar Történelmi Társulat kegyeletét és háláját emléke iránt. 6*