Századok – 1907

Tárcza - Gróf Zichy Jenő nekrologja 82

82-TÁRCZA. ugyancsak Miklós nevű (a mint neveztük, II. Miklós) apát létezett (u. o. 360. 1.), kinek kormányéveit méltán tettük 1312—1318 közé, mert 1309—1310-ben (u. o. 356. 1.) még László az apát. János apátot 1308-ban választották meg s ennek közvetlen előde Jakab, ebben az évben halt el. (U. o. 354. 1.) Jakab előtt találkozunk 1306-ban Her(ricus) apáttal (u. o. 349. 1.) s ilynevű apátnak később teljességgel nincs és nem is jut helye. 1319—1404 közt oly pontos az apátok sorozata, hogy pontosabbat már kivánni sem lehet. Mivel tehát Henrik (Imre) apát csak 1306-ban van, azt az oklevelet, melyben Emericus (Henricus) fordul elő, lehetetlen más évre tennünk. Csak az a lehetőség marad fen, hogy az oklevél — hamis. De ugyan miért hamisítana valaki magának ártó oklevelet ? SÖRÖS POKGRÁCZ.*) Gróf ZICHY JENŐ 1837. jul. 5. — 1906. decz. 26. Gyászos hír érkezett a mult esztendő utolsó napjaiban a távol Meránból, mely gróf Zichy Jenő alapító tagtársunk deczember 26-án történt elhunytát jelentette a nemzetnek. Mondhatjuk, hogy a nemzetnek, mert egész életével, életének minden tevékenységével és lelkességével, soha nem pihenő hü fia volt magyar nemzetének, hazájának. Alig van oly mezeje közéletünknek, a hol nem forgott, nem fáradott, nem izgatott s — ha kellett — bőkezűen nem áldozott volna. Politikai szereplését, a társadalmi, gazdasági és művészeti mozgalmakban résztvevő munkásságát méltatni nem a mi feladatunk. De őszinte elismeréssel jegyezhetjük fel róla, hogy szerette a tudományt, szerette különösen a történelmet, és nem csekély áldozatokat hozott a magyarság eredetének, ázsiai bölcsejének felkutatása érdekében. Elég erre nézve háromízben tett kaukázusi és középázsiai utazásaira rámutatnunk. Valóban tiszteletet érdemlő látvány a mi »puhaságra serényebb« korunkban, midőn valaki 60—65 év terhével vállain végig utazza a nagy Ázsiát, keresztül lovagol a mongol sivatagon a khinai birodalomig, hogy ott nemzete eleinek eltemetett nyomait keresse. Erős testben erős lélek képes ily vállalkozásra. Gróf Zichy Jenő az óhajtott czélt nem érte el ugyan, de utazásaiból hozott nagybecsű ethnographiai és archaeologiai gyűjteményei, — melyek egy részét a *) A szóban forgó papiros-oklevél ügyét az itt közölt adatokkal t. munkatársunk bizonyára maga sem tekinti eldöntöttnek. Számot tartunk reá, hogy diplomatikusaink a kérdést még behatóbb tanulmány tárgyává fogják tenni. Szerk.