Századok – 1907

Tárcza - Fiók Károly: Géza fejedelem nevéről. Feleltűl Bleyer Jakab megjegyzéseire 862

TÁRCZA. 863 a magyar Ethela-Eihde nevek magyarázatánál az Attila gót névből kell kiindulnunk.« Annyiban tudatos ferdítés ez, mert ő előre bocsátván, hogy Wrede az Attila nevet a gót attila-ból (atyácska) származtatja, csak azt állította, hogy »bárhonnan származtassák is e nevet, a hatalmas hun királyt. . . Attilának hívták, és a magyar Ethela-Ethele magyarázatánál e formából kell kiindulnunk.« Átolvasta Bleyer az ő értekezését (az idézett mondatot) egyszer, átolvasta tízszer, de az idézőjel közt általam neki tulajdonított fentebbi mondatot nem bírta megtalálni. Kimondja tehát bátor Ítéletét. En rövidség okáért csak a Századok olvasóira bízom, hogy ítéljék meg elfogulatlanúl, igaza van-e Bleyernek ; van-e itt tudatos ferdítés ? Egy másik jeles tanítása Bleyernek, a melyre rávilágítottam, az, hogy >>a magyarban nincs m^> Ъ hangmegfelelés.« E tételt a Bendegúz névvel kapcsolatban állította fel. En néhány előrántott példán világítottam meg és határozottan kétségbe vontam állításának igazságát. Hanem úgy látszik, nem győztem meg őt ; legalább példáim bizonyító erejét gyöngíteni igyekszik. Ez igyekezete közben árulja főleg el, a mit az a > e hangátmenet kétségbevonásával már sejtetett, hogy mily gyönge oldala neki a magyar nyelvtan és hangtan. A mosolyog >• bazsalyog utolsó tagjáról azt mondja, hogy ismeretlen eredetű (hátha idegen származású ?) ; a mogyoró > bögyörő első tagjáról, hogy török jövevényszó ; a második tag megint ismeretlen múltú (hátha finn-ugor ős szó vagy szlávból való kölcsönzés ?) stb. Mit lehet — kérdi — ez ismeretlen eredetű szókból következtetni ? Józan észszel semmit. . . E »sarkalatos törvényről« Fiókon kívül senki a világon nem tud ; nem is akarja (Bleyer) e csodabogarat komolyan czáfolni. . . Bizony ezt bajos is volna megczáfolni, kivált ilyen módszerrel, hogy hátha a bazsalyog idegen származású ; hátha a bögyörő finn-ugor vagy szláv ; hátha a bizgat szót nem a mozgat-tal kell kapcsolatba hozni. Mert a két előbbiről nem tudjuk, hogy idegen, de azt tudjuk, hogy magyar ; táj szótárunk is, az élő nyelvhasználat is ismeri. Az utóbbiról hangalakja mellett jelentése áll jót, hogy a mozgat-hoz tartozó ikerszó, mint a mozog-hoz a bizseg. — Tovább nem operálhatunk. Háthák miatt félre tényeket nem tehetünk. Még a jövevény mogyoró is, mivel mellékalakja csak a magyarban és nem a törökben is él : szókezdő m > b hangváltozásával egészen a magyar hangtan körébe való. A muzulmán > böszörmény megvan török nyelvterületen is, ezt eleve tudtuk, mégis felvettük nyugodtan a bizonyító példák közé, mert társai a mente >• bunda, mozgat >• bizgat stb. jótállanak róla, hogy a magyar m > b független a töröktől. Hogy pedig e »sarkalatos törvényről« Fiókon kívül nem tud senki e világon, az egy pillanatig sem áll. Budenzre hivatkozik Bleyer, tehát én is Bu-