Századok – 1907

Értekezések - PÓR ANTAL: Anjouk és Wittelsbachok - II. közl. 777

782 PÓR ANTAL. tulajdona lévén, számítottak rá, hogy kezökön marad. Evekig tartó háborúság lett e csalódás következménye.1

) A hadjáratok változó szerencsével folytak. És jóllehet a bajorok e században immár harmadszor jól megrakták az osztrákokat öttingnél, mely alkalommal hetven előkelő vitézt foglyúl ejtettek,2

) sikerre váló reménységgel nem táplálkozhattak, kivált azután, hogy IV. Károly császár Rudolfot Tirol birtokában megerősítette. Nagy Lajos király mindkét félnek barátja lévén, természetesen nem segíthette őket egymás ellen, hanem arra törekedett, hogy méltányos békét eszközöljön közöttük. Közbenjárása Passauban, 1364 szept. 12-én csakugyan fegyverszünetet eredményezett, mely azonban végleges békére nem vezetett. Még egyszer fölcsillant a bajor herczegek reménysége, midőn Nagy Lajos 1367 nov. 2-án egész életére kiterjedő örökös barátságot, szövetséget és egyezséget kötött szeretett rokonaival : az idősb Istvánnal, ennek öcscsével Alberttel, István, Frigyes és János nevú fiaival, nemkülönben az idősb, ifjabb és legifjabb Rupert rajnai palatínusokkal és bajor herczegekksl oly értelemben, hogy ha megesnék, hogy bármely néven nevezendő emberek a bajor herczegeket megtámadnák, nekik kárt okozandók, köteles a magyar király, a mennyire teheti, oltalmába venni őket és Bajorországot megvédelmezni. Abban az esetben pedig, ha a bajor herczegek az osztrák herczegekkel viszályba keverednének, Lajos magyar király az ilyen osztrák herczegeket, alattvalóikat és szövetségeseiket, a mennyiben Magyarország szomszédjai, minden erejével és hatalmával megtámadni tartozik. Ha ennek következtében sikerülne az osztrák herczegek tartományait meghódítaniok, azokon úgy osztoznának meg, hogy a Bécs felé eső Enns alatti rész Magyarország királyának, az Enns fölötti tartomány pedig Passau felé, azonképen a Karintiában és Tirolban elfoglalt részek a bajor herczegeknek jutnának. Megfogadták továbbá a szerződő felek, hogy csakis közösen kötnek az osztrák herczegekkel fegyverszünetet vagy békét. Nagy Lajos király pedig külön még azt is megfogadta, hogy soha teljes életében senki fiával szövetkezni nem fog a bajorok ellen, és őket minden ártalmas szövetkezéséből kiveszi. Ezen szövetségébe bele foglalja Kázmér lengyel királyt is.3) ») Riezler : Gesch. Baierns, III. 76. és köv. 11. 2) Annal. Matseen. Pertz : M. G. SS. IX. 831. Ott azt is olvassuk, hogy magyarok és csehek is voltak néhányan az osztrák seregben ; de alighanem csak önkénytesek. 3) Anjoukori dipl. emlékek, II. 657. — Regesta Imp. VIII. R. 726. — Mellékes e helyt megemlítenünk, hogy Nagy Lajos e kötését Fülöp czímzetes konstantinápolyi császár és Durazzói Károly herczeg mint örökösei nevében is ratifikálta.