Századok – 1907

Értekezések - PÓR ANTAL: Anjouk és Wittelsbachok - II. közl. 777

ANJOUK ÉS WITTELS В ЛСН OK. 781 keletkezik az Anjou magyar királyi ház szövetsége az összes bajor herczegekkel, melynek nyomait Nagy Lajos király uralkodásának szinte végéig kimutathatjuk. Б szövetkezésnek a bajor herczegek nem csekély hasznát látták. Tudnunk kell, hogy II. Albert osztrák herczeg és Nagy Lajos király Bécsben, 1356 jan. 9-én annál a testvéri és rokoni szeretetnél fogva, melylyel egymás iránt viseltetének, megegyeztek és tíz évre kötelezték magokat arra, hogy egymás tartományait minden támadóik ellen kölcsönösen megvédelmezik, a mely kötésbe fölvették Kázmér lengyel királyt is. Ezen fölül készségesen megengedte Albert herczeg, hogy mindazon osztrák vitézeket, kikre a magyar királynak netán szüksége volna, szolgálatába fogadhatja.1

) Ezen barátságos viszony, mely a bajorokra is kiterjedt, fönnállott II. Albert herczeg haláláig, azután átszármazott fiára és utódára IV. Rudolf herczegre. jóllehet ezen ifjú herczeg nem volt méltó arra a kedvezésre, melyben őt Nagy Lajos király, ki a becsület útjáról soha le nem tért, részesítette. IV. Rudolf ravasz, álnok, hazug, szószegő és fönhéjázó volt. ö gyártotta azon okleveleket, melyek az osztrák házi privilégiumok neve alatt ismeretesek ; ő tette gálád úton tönkre az aquilejai patriarchát, Nagy Lajos király szövetségesét, nemkülönben Jägerndorfi Pál freisingeni püspököt, Nagy Lajos hívét, barátját. Nem ismert hálát. Tönkre tette egyházi és világi alattvalóit, főleg a zsidókat, kiket hol üldözött, hol védelmezett, a mint épen érdeke, a pénz, követelte. E mellett azonban ügyes politikus volt és gavallér tudott lenni. Szeretetreméltó volta miatt főleg az idősb hölgyek, pl. Maultasch Margit, szinte beleszerettek. Ennek a révén kapta meg Tirolt, a mi nagyon bántotta a bajorokat, minthogy Tirol előbb a bajor herczegek, Brandenburgi Lajos és fia III. Menyhért e szövetségkötésnél, erről ez idő szerint csupán a runkelsteini magyar vonatkozású fali képek tanúskodnak Olv. ezekről szóló értekezésemet : Archaeotegiai Értesítő, 1900. 193. és köv. 11. Német fordításban : Mittheilungen der Central-Commission für Kunst und hist. Denkmale, 1901. évf. ') Fejér : Cod. Dipl. IX. 2. 484. — Minthogy Nagy Lajos még az 1356 évben megindította a háborút Dalmátország visszafoglalására, ezen szövetség éle Velencze ellen irányult. A mit Fejér ugyanott Maultasch Margit nászajándékáról mond, az nyilván a bajor Margitra, István magyar herczeg özvegyére vonatkozik. Ennek a levélnek (Fejér id. m. IX. 2. 498.) fejezete hibás. Nagy Lajos király ez időben természetesen a bécsi herczegi udvarnál tartózkodott. Jellemző a két fejedelmi udvar gyöngéd viszonyára, hogy a béna osztrák herczeg az ifjú magyar királyt hazatérő útjában Győrig kisérte, a hol őt 1356 jan. 16-án találjuk, és mert a következő napon, jan. 17-én Nagy Lajos Pozsonyban keltez (Anjoukori Okmt. VI. 421.), föl kell tennünk, hogy ő meg visszakísérte kedves rokonát.