Századok – 1907

Tárcza - Szláv történeti szemle (Margalits Ede; Zs. Gy. és Ernyey József) - Delo 770

7 770 TÁRCZA. Bihácsban 852-ben kelt oklevele alapján tárgyalja, leginkább az ország egyházi berendezése szempontjából, s a tinnini horvátglagol püspökség alapításáról és viszontagságairól értekezik. Megállapítja Trpimir és Kresimir genealógiáját és elbeszéli uralkodásuk történetét. — 2. Kaer P. A Vita S. Joannis Ursini episcopi et patroni civitatis Tragurii versjbus latinis conscripta cz. munka valódi szerzőjét kutatja. (474—475. 502—503. és 599—603. 11.) Cicarelli Prodi Bernardino brazzai plebanust (1566 —1589) tartja annak, de újabban napfényre került Luciusnak egy eddig ismeretlen kézirata, mely kétségtelenné teszi, hogy a szerző nem Prodi, hanem Mladineo Sebestyén brazzai plebánus (1597—1621) volt. Lucius összegyűjtötte az erre vonatkozó összes költeményeket és okleveleket. Az utóbbiak közt olvasható Zsigmond király levele Trau városához, melyben tudatja, hogy a szentre vonatkozó régi iratokat megkapta ; továbbá Tamás spalatói főesperes művéből az Ursini János püspökre vonatkozó rész. Lucius kéziratában sok eddig ismeretlen adat van. — 3. Laszowski : A legrégibb horvát kalendárium. (30—31. 11.) E kalendárium 1653-ból való és horvát nyelvészeti szempontból érdekes. — BOGOSLOVSKI GLASNIK. Szerk. Zeremski Hilarion. III. évf. Karlócza, 1904. — Pribicevic : Kalinik ipeki patriarcha lemondó levele és az ipeki (Pety) patriarchatus megszűnése. (377 — 379. és 450—456. 11.) Az eredeti görög szöveg mellett lateralis szerb fordítással. — U. a. Fotius konstantinápolyi patriarcha. (179 — 429. 11.) Fotius élet- és jellemrajza s szerepe az egyházszakadásban. — Jaksic D. Jaksic Danilo károlyvárosi szerb püspök három levele 1755-ből. (236—241. 11.) Megvilágítja szerbjeink viszonyát az orosz egyházhoz a XVIII-ik században. — BOSANSKA VILA. Szerk. Kasikovic Miklós. XIX. évf. Sarajevo, 1904. —: Majkic K. Párhuzam Karagjorgje szabadsághős és Karagjorgjevic Péter király közt. (401—417. 11.) Szerbia felszabadulásának századik évfordulója alkalmából írt czikk. — BRANKOVO KOLO. Szerk. Markovié-Adamov Pál. X. évf. Karlócza, 1904. — Ostoic Tihomil : A szerb irodalom története a nagy beköltözéstől Dositej Obradovicig. (686 —1636. 11.) Külön is megjelent. Szól a szerbek kulturális állapotáról Cernovic Arzén előtt, és elősorolja a beköltözés utáni egész irodalmat, sok történeti és kultúrtörténeti vonatkozással. — DELO. Szerk. Pavlovié Dragoljub. IX. évf. Belgrád, 1904. — Vukicevic M. Jokic Péter az első szerb felkelés eseményeiről és szereplő embereiről. (308—329. 11.) Adatok a szerb szabadságharcz történetéhez. — Kostic Drag : Feljegyzések Szerbiáról 1804—1806-ból. (333 — 370. 11.) Dombay zimonyi tolmács napon-