Századok – 1907

Tárcza - Szláv történeti szemle (Margalits Ede; Zs. Gy. és Ernyey József) - Letopis Matice Srpske 771

TÁRCZA, 771 ként átjárt hivatalos ügyekben Belgrádba ; jól ismerte ott a viszonyokat és embereket. Élményeiről és tapasztalatairól német nyelven gondos feljegyzéseket készített. Kézirata a bécsi császári levéltárban őriztetik, Aufstand des Karagjorgje cz. alatt. (Serbica, H.) Itt a kézirat szerb fordítása van közölve. — GLASNIK PRAVOSLAVNE CRKVE TJ KRALJEVINI SRBIJI. Szerk. Kovalevic M. Dobrosav. V. évf. Belgrád, 1904. — Osjecenica H. A görög-keleti és az anglikán egyház közeledésének kérdése. (169 — 456. 11.) A két egyháznak körülbelül egyenlő dogmái alapján már kétszáz év óta közeledési aetió folyik köztük, melynek itt egyes mozzanatai, úgy a vallásiak, mint a politikaiak tárgyaltatnak. — Svabic Pál : A bajtárssá és testvérré való fogadás a szerbeknél. (844—849. 11.) Ezen szerb ősrégi szokás (pobratimstvo) és szertartásai leírása s annak a hősdalokban való szerepe. -— ISTOCNIK. Szerk. Radonic Hilarion. XVIII. évf. Sarajevo, 1904. — Tesic Dusán és Popovic Jakab : A zvorniki szerb érsekség és metropolitái. (69—169. 11.) A szerb uralkodó családból származott Szent Száva, Ruvarac Hilarion szerint nyolcz, mások szerint tiz-tizenkét szerb püspökséget alapított ; a végleges rendezés 1219-ben történt. Ezen püspökségek közt Bosznia területén egy, a dabari volt, Szerbia és Bosznia határán ; a zvornikit valószínűleg a gör. kel. vallású I. Tvartko István boszniai király (1351 —1391) alapította. A közlemény e metropoliták névsorát és történetét adja. -—- LETOPIS MATICE SRPSKE. Szerk. Savic Milán. Újvidék, 1904. I—VI. füz. — 1. Novakovic Stojan : A szerb állam feltámadása. Történelmi és politikai tanulmány az első szerb felkelésről, 1804—1813. (1—108. 11.) Bevezetésül a szerb felkelés előzményeiről és okairól szól, felhasználva báró Tott (Mémoires du baron Tott sur les Turcs et sur les Tartares. Amsterdam, 1784.) és Stratimirovic metropolita emlékiratait. A felkelés történetét oklevelek és az erre vonatkozó összes irodalom (Gavrilovic, Milicevic, Duka, Odobescu, Petrov, Bogisic, Martenc, Dubrovin, Uljanicki, Batalak, Adair, Krones, Metternich iratai stb.) felhasználásával írja meg. A mű igen értékes. — 2. Markovid Péter : Szerbia és Magyarország viszonya 1331—1355-ben. Befejezés. (150—189. 11.) Az egész munka külön könyvben is megjelent. — 3. Radonic Jovan : Adatok a magyarországi szerbek történetéhez a XVII. sz. végén és a XVIII. sz. eleién. (189—221. 11.) III. Arzén patriarcha felségfolyamodványai 1694-ből a szerb egyház jogainak biztosítása érdekében, s Kolonics prímásnak és az egri püspöknek ezekre vonatkozó véleménye; végre a patriarcha kérvénye 1706-ból a privilégiumok megerősítése iránt. A bevezetés fejtégeti a szerbek