Századok – 1907

Történeti irodalom - Mikes Kelemen (Zágoni) törökországi levelei. Ism. –l d– 66

66 TÖRTÉNETI IRODALOM. Zágoni Mikes Kelemen törökországi levelei. A m. kir. kormány támogatásával II. Rákóczi Ferencz hamvainak hazaszállítása alkalmából készült emlékkiadás. Budapest. 1906. Franklin-társ. kny. Nagy 4-r. LXXX, 2, 233 1. 3 hasonmással, 32 szövegképpel és 39 műmelléklettel. Igen szép könyv, a legszebb magyar könyvek egyike. Nagy becsületére válik a Franklin-társulatnak. Elvi Illés Aladár eredeti felvételek alapján festett képei s rajzai igen sikerültek. Törökországi és székelyföldi utczákat, épületeket s történetileg becses épületrészleteket hatásos elevenséggel ábrázol. A bevezetéseket is dicséret illeti. Négyesy László igen csinos életrajzi essayt írt Mikesről. Világos előadásban és kerek compositióban vázolja Mikes élményeit s a körülményeket, melyek az embert és az írót fejlesztették. A Mikeshez fűződő problémákat is érdekesen ismerteti. Sajnáljuk, hogy kikerülte figyelmét az az adat, mely a Századok 1905. évf. 220. lapján fel volt használva. A történelmi bevezetést Mikesről Thaly Kálmán írta. Alig kell mondanunk, hogy ebből sokat tanulhatunk. Thaly azt fejtegeti, hogy a Rákóczi-szeretetnek nemcsak Mikes volt a vértanuja. Ez alapgondolatot azután tudománya bő tárházából merített érdekes példákkal illusztrálja. Kiemeljük közleményéből a kassai szerzetesnek kéziratban reánk maradt leírását Rákóczi külsejéről ; továbbá Vay Ádám levelét a Nemes Társaságnak 1712-iki megható feloszlatásáról ; végűi Bohn (vagy Bon) uramnak, a már ismert kémnek, franczia jellemrajzát Mikesről. Az egész közlemény nagyon tanulságos adalék a Rákóczi-emigráczió még mindig nem eléggé ismert történetéhez. Beöthy Zsolt Mikes leveleskönyve irodalmunkban czímű tanulmánya azóta, hogy e díszmű megjelent, külön kiadásban is kapható. Meg is érdemelte a külön kiadást. Fő érdeme az, hogy Mikes művén át beható analysissel férkőzik Mikes lelkéhez. Nagyon találó gondolatból indúl ki. Nézete szerint Mikes könyve, szelleme szerint a XVII. századi erdélyi történetirodalom körébe tartozik. Mikó, Szalárdi, Kemény János, Bethlen Miklós, Cserei munkáihoz Mikes írja az epilógust. E gondolaton első pillanatra megütközünk, de ha jobban átgondoljuk, éreznünk kell, hogy ez így van s hogy e kapcsolatnak tanulságos a tartalma. Igen alaposan s szépen osztja Beöthy a levelek tartalmát hat külön csoportba. S e csoportokat röviden összefoglalva, jól mondja, hogy az egész »hű és gazdag rajza egy vonzó és fogékony lélek félszázados életfolyamának.« Megrajzolja azután