Századok – 1907

Történeti irodalom - Gergely Sámuel: Teleki Mihály levelezése II. köt. Ism. Márki Sándor 57

65 TÖRTÉNETI IRODALOM. mert unalmas előtte annak írása.<< Már pedig az ő ákombákumait betűzgetni nem lehetett nagy gyönyörűség ; sokszor el sem lehe­tett olvasni. »Nem tudok eligazodni benne — dohogott Kászonyi páter (652. 1.) — mit parancsoljon Kegyelmed, hogy vegyek : késeket, kecskéket, avagy kecsegéket ?« Annál dicséretesebb, hogy Gergely Sámuel oly kitűnően tudja olvasni leveleit, melyekben mi — a kész nyomtatásban — igaz gyönyörűségünket találhatjuk. Hiszen mi is ezekből a levelekből látjuk, hogy ennek a rideg ember­nek érző szíve volt, mint a hogy a világ II. Fülöp spanyol királyról is csak a leányaihoz intézett levelekből kezdte sejteni, hogy a zord államférfiú gyöngéd, szerető atya. Teleki valóságos szerelmes leveleket ír menyasszonyának, majd feleségének Yeér Juditnak, s nincs az a beczéző kifejezés, a melylyel ne hízelegne neki. Igaz, hogy a mai társadalomban sok hölgy ájuldoznék, ha vőlegénye vagy ura olyan magyarán tolmácsolná szerelmi vágyódását. Hogy elévelődnek,- ingerkednek, tréfálkoznak egymással ; és nehéz napokban, a mikből pedig jóformán sohasem fogytak ki, milyen erős lélekkel buzdítják, intik, vigasztalják egymást ! Férfiútól nem tűrte Teleki sem az egyiket, sem a másikat. A mikor egyszer összetűzött sógorával Veér Györgygyei, ez meg is írta neki, hogy »valamely vér szükségnek idején ki nem akarna jönni belőlem Kegyelmedért, az Ür-Isten hóhér által vegye ki. Ilyen hízelkedő levelet Kegyelmednek sohasem írtam, mert effélét nem is szoktam vala.« (513. 1.) Édes anyjától pedig még most is elég dorgáló, korholó levelet kapott ; mert »ő Kegyelme kemény ember« — jegyezte meg fia egész alázattal. A szerkesztő az előszóban fölemlíti, hogy a rendelke­zésére álló anyagnak mintegy fele kiszorult a kötetből ; ha ehez veszszük, hogy azóta még új anyagot is gyűjtött, valóban sajnál­nunk kell, hogy e széles alapokon tervezett vállalatot sem tart­hatjuk teljesnek. De a mi benne van, mindenkor becses forrása marad ennek a viharos három esztendőnek. Egyre fokozódó érdek­lődéssel várjuk a következő köteteket, a melyeket Gergely Sámuel nagy tudása, jeles Ítélőképessége és teljes tájékozottsága, a nagy halmazból kétségtelenül az eddigi körültekintéssel állítand össze a magyar történetírás számára. MÁRKI SÁNDOR. SZÁZADOK. 1907. I. FÜZET. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom