Századok – 1907

Értekezések - KANYARÓ FERENCZ: Kurucz virágénekek Thökölyről 618

KANYARÓ FERENCZ. — KURUCZ VIRÁGÉNEKEK THÖKÖLYRŐL. 619 elején Thökölyről zengő kurucz énekek, de az idők mostohasága miatt csakhamar elkallódtak. Csereinek e becses kézirata Aristoteles Orgrawow-jának egyik XVI-ik századi kiadásába van beragasztva a hátsó táblához. A régi könyv kedves családi emlék lehetett, mert már 1631-ben került Gyarmati S. Györgytől Cserei János birtokába, kitől fiaira szállva, jutott a dédunoka kezébe. Az 1774-ben kihalt Cserei-ág örököseitől 1776-ban Suky László, a gazdag és tudomány -kedvelő Kolozs-megyei főúr szerezte meg s ennek hagyományából jutott az unitáriusok kolozsvári főiskolájának könyvtárába, hol az új rendezésig F. IV. 28. jegy alatt állott. Az itt alább híven közölt kurucz költemény kettős, egymásnak felelő virágének módjára énekli meg a hontalan bujdosó kurucz fejedelem szerelmét Magyarország iránt ; a válaszban viszont az ország köti le örökre hív szerelmét. Három sűrűn beírt lapot foglalnak el a versek a könyv végéhez kötött tiszta leveleken. Az első versnek 38-ik szaka után egy latin fordításnak is öt strophája olvasható, a következő kezdettel : Abi cito, precor, dulcissimum carmen, Vide, Amasia habetne salutem, Audentiam petens . . . E fordítás fenmaradt csekély töredékének közlését ma már fölöslegesnek tartjuk. Épen oly érdektelen a mai deáktalan nemzedék előtt, mint a könyv első táblájának belső felén szintén "Csereinek tollából olvasható másik, ezt kiegészítő latin virágének is. Mikor írta le a Thököly sorsával foglalkozó énekeket : e kérdésre nem felelhetünk. Alkalmasint csak a XVIII-ik század derekán, már öreg korában akarta fia és unokái számára megőrizni a rég letűnt kor ereklyéjét, mely őt is zajos ifjúságára emlékeztette. Csak annyi bizonyos, hogy a közölt versek 1700— 1701 táján keletkezhettek, Thökölynek Kis-Ázsiába bujdosása előtt. A Rákóczi fölkelése előtti évek hangulatát tükrözik vissza e kortörténeti tekintetben érdekes énekek, mikor a karlóczai békére következett szélcsend az idegen német hatalom telhetetlen zsarolásait kétszeresen érezhetővé tette s a jobb jövőt óhajtó hazafiak várakozó figyelme a magyar határoknál immár letűnt s messzi tengerek mellé bujdosott kurucz vezér felé fordult. E jobb jövő élénk várása szította lángra pár év múlva a Rákóczi-féle fölkelést, s a vágyva várakozás bús keserve szülte az itt következő énekeket, melyeket a megnyilatkozásra vágyó közhangulat egy akkoriban felkapott divatos nótával talán egész országszerte elterjeszthetett. 40*