Századok – 1907

Értekezések - FIÓK KÁROLY: Géza fejedelem neve és az Árpád-család névlajstroma Konstantinos Porphyrogenetosnál 585

608 FIÓK KÁROLY. változására és használatára világosságot vet. Ezt az analógiát nekünk az ajkunkon szünetlen ho J.ozott, de igazi mivoltában meg nem világított ugor név szolgáltatja. E népnévnek roppant nagy földterületről oly csodálatos formagazdagsága maradt reánk, hogy eredeti etymologiai jelentésének és alapformájának eredményes megállapításában nem annyira a nyelv és történelem nyújtotta szerfölött zavaros bizonyítékok tanúskodására, mint inkább az ethnographia sokkal szabatosabb, biztosabb útmutatására vagyunk utalva. Annvit eleve és koczkázat nélkül feltehetünk, hogy az ugor népnév eredetét valamely ugcr népnek nyelvében fogjuk megtalálni. Ámde az ethnographia arra tanít, hogy ugor népek neve majdnem kivétel nélkül valamely folyó nevével áll kapcsolatban. Ez oly közönségesen ismert és elismert igazság, hogy részletes bkonvítgatásától bátran felmenthetem magamat. Próbáljuk meg az ethnographia e tanítását az ugor névre és népre alkalmazni. Északnyugati Szibériában, az Ural hegységből, a Jajk folyóval körülbelől egy forrásvidékről ered egy nem épen nagy folyó, mely keleti irányban futva, a Tobolba szakad. Ennek a folyónak neve Ujj (térképeken oroszosan írva : Ui). Ezt a folyót én az ugor nép fluvius epönymusának tekintem. Vagyis nemcsak azt állítom, hogy az ugor népnév e folyó nevéből alakult és eredeti alakja uj-gor, hanem azt is, hogy e népnév eredeti első jelentése Ujj (melléki) ember.1

) Az analógiákkal való bizonyítást ismét mellőzöm. A helyett egy lépéssel tovább megyek. Arra is az ethnographia tanít, hogy nyugati Szibériában, vagyis az ott lakó ugor népek intuitiójában a tengerbe szakac'ó folyamok rokonságnevet, a folyamokba futó kisebb folyók pedig, tehát a mellékfolyók, digitus vagy manica (ujj, kéznek vagy ruhának ujja) nevet viselnek legtöbb esetben. így digitus vagy manica a neve (természetesen a folyó mentén lakó nép nyelvén) két Szoszvá-пак, a Tavt/á-nak, Tuj-пак, Tangat-nak (ez az Irtis neve) stb.2) >) A név második tagja azon férfit jelentő gär > gór szó, mely majdnem az egész ural-altáji nyelvterületen él még ma is. Legrégibb, eredeti alakja a kan-gür, mäs-gär, to-chäri, bol-gär és 'o-jvip népnevekben van ; de változott formáiban él a törökben, tatárban (ér, ïr, jir), mongolban (ere), osztjákban (ür), cseremiszben, finnben. (Budenz : M. U. Sz. 517. 1.) Magyarban a férj, mög-er szavakban. *) Olv. erről Hunfalvy : Vogul föld és nép. Pest, 1864, 75. 1.