Századok – 1907
Értekezések - FIÓK KÁROLY: Géza fejedelem neve és az Árpád-család névlajstroma Konstantinos Porphyrogenetosnál 585
GÉZA FEJEDELEM NEYE ÉS AZ ÁRPÁD-CSALÁD NÉVLAJSTROMA. 607 lust, vergnügen. Az összetétel jelent tehát elvont főnevet : szabadakaratot, vagy inkább zavartalan, tiszta örömet. A harmadik fiu nevét Konstantinos 'Ié\sy (magy. Jel-ekh) alakban írta le. A görögös leírás oly tökéletes, a milyen csak lehet. E név árja jövevényszóból alakult : az új-perzsában jel (Jo) = hős ; ennek deminutiv alakjából lett a Jel-ekh — kis-hös név. Különben a hun nevek közt nem itt találjuk ez elnevezést először ; igaza van gr. Kuun Gézának x) abban, hogy e név azonos Attila légidősb fiának Ellák (nála Illák, Jord. 50. c. Ellac) nevével. Hogy a Konstantinos átírása pontosabb mint a Jordanesé, arról Ihn Fadhlán adata áll jót, ki szerint 2) a kazároknál a királynak jelek (^jCJLs) a neve ; mert e kazár királyi czímet, sőt az ujgur ilik uralkodó czímet sem lehet e divatos névtől elszakítva kiilön szónak fogni fel.3 ) Jút-oé alakban diktálták és'IooToiÇccç-nak írta le Konstantinos pontosan Árpád negyedik fiának a nevét, összetett szót kaptunk a névben,melynek első tagja jut, eredeti etymologikus alakjában ujt ; 4) jelentése rét. A név második tagja : os és ős = juh.5 ) Az összetétel jelentése : réti juh vagy réti bárány. Ezek szerint ez a név, mint az Árpád-házi személyneveknek több mint negyedrésze, egyszerű állatnév. Van azonban a név Jutos alakjában oly hangtünemény, a mely további megbeszélést kiván. Eredeti formája, mint mondtuk, Ujt-os volt, de a névalakba a betücserét nem Konstantinos vitte, hanem ő már a kész Jutos alakot hallotta s le is írta hűségesen. Meggyőződésem, hogy a név már eleitől fogva, a családtagok ajkán Jutos és nem Ujtos formában élt. Ide vonatkozó bizonyítékom pedig nem az, hogy a Konst. nyújtotta névalak összevág a Veszprém-megyei Jutás falu nevével, hanem egy, az én gondolkodásom szerint a kérdésben sokkal többet nyomó analógia, mely az uj kezdetű névnek betücserés ') A m. honfoglalás kútfői, 213. 1. jegyz. 2) ü. o. 3) Tulajdonnevek és hivatalczímek egyezését sűrűen találjuk ugor népeknél : Г(Лйс Konstantinosnál hivatal, magyarban név ; Almos a magyaroknál név, a volga-bolgároknál királyczím ; Jugur : nemzetnév, de az avaroknál hivatal stb. A jel kölosönszó különben a mai ugor nyelvek egyikében sem él. 4) Ahlquist : uit = wiese ; Patk. és Castr. uigit = id. . 5 ) Ahlquist : os, os = sehaf ; Patk. ö.s = id. — Hunf. oz és o,s = juh.
