Századok – 1907

Értekezések - FIÓK KÁROLY: Géza fejedelem neve és az Árpád-család névlajstroma Konstantinos Porphyrogenetosnál 585

608 FIÓK KÁROLY. későbbi formái, kivált a folycmévnek, ebből az Atyele-bői valók, valamint az új jelentés is (Edil, Idei stb. = nagy folyó). 4. Bleda (Jord.), ВЦЗа; (Prisk.) eredeti neve vel-ta = ölő. A vél- igető (= öl) melléknévi igeneve áll előttünk betücserés alakban. A magyarok közt ugyan e név Belta alakban élt a XI. sz. végén. !) 5. Attila egyik nejének Kreka (Prisk. Кoíy.a és cPéxav) a neve, mely az osztják kurek (= récze, anas acuta) szó leírásának látszik. 6. Másik nejét Priskos Ea/d|i alakban hagyta ránk. A név eredeti alakja As-кат, és a jelentése, úgy látszik, ugyanaz, a mi egy ifjú hun nevének, kit Priskos AiaxájjL-nak ír, kiejtése Atya-kam ; mind a két név apja örömét jelent. A kam árja jövevényszó volt a hunoknál ; sanskritban käma (wünsch, lust, liebe, Böhtl.) ; forrásaink közül egyedül Ahlquist ismeri, de őis csak adjectiv alakban : kamin — froh. Körülbelől ennyi névnek, a Priskostól ránk hagyott hun személynevek felének vallomása alapján mondtam ki tizenkét év előtt meggyőződésemet, hogy a hunok nyelve még él, és bár ők magok részint testvérharczokban, részint török és mongol világdulóknak hódításai közben elvesztették nyelvöket s vele nemzeti önállóságukat : mégis azt a nyelvet, melyen a bárdok Etele udvarában egykor e hazában énekeltek, fentartotta számunkra az az ős törzsétől régi időben elszakadt király-skytha néptöredék, melyet szegény és kietlen hazájában Dizabulnak, Dzsingiznek kardja el nem ért, és a mely a népvándorlás súrlódásaiban, mozgalmaiban, még saját elhagyott törzsének történetében sem vett soha sem active, sem passive semmi részt. Ezt a meggyőződésemet a hun nomenklatura köréből ma, csak egypár új név megfejtésével erősítem. Még ezeket az új adatokat is első helyen azért vonom vizsgálat alá, mert velők kiindulási pontomat, a Gém név etymologiáját akarom támogatni. E nevek, ugyanis az Onegesios, Edekon és Mama nevek, mind rokonságszók. Jobbára el is mondottam róluk már mondanivalóimat fentebb, itt csak összegezem azt, hogy az On-egesios ') Wenzel : Árpádkori üj Okmt. I. 36. L