Századok – 1907
Értekezések - FIÓK KÁROLY: Géza fejedelem neve és az Árpád-család névlajstroma Konstantinos Porphyrogenetosnál 585
GÉZA FEJEDELEM NEYE ÉS AZ ÁRPÁD-CSALÁD NÉVLAJSTROMA. 609 névből kell kiindulnunk.« Álláspontja azonban feltétlenül hibás ; mert mit tesz ez más szóval ? Azt, hogy a hun királynak nem volt más, csak gót neve : Attila ; a mi már magában is valószínűtlen. Hangtani bizonyítékai pedig, sajnos, oly kevés megbízhatóságot árulnak el, hogy rendesen annak, a mit Bleyer hangtörvénynek állít fel, és rá mint ilyenre következtetéseket épít, annak épen az ellenkezője áll meg hangtörvény gyanánt. Példáúl azt mondja a Bendegúz név fejtegetése közben, hogy »egy m > b megfelelést a magyar nyelvben nem ismerünk.« Pedig tény, hogy az m > b megfelelés a magyar nyelv egyik sarkalatos törvénye ; a mosolyog > bazsalyog, mozgat > bizgat, mogyoró > bögyöró, mente > bunda, muzulmán > böszörmény stb. hangátmenetet mégis csak ismernie kell Bleyernek. Nem akarom én védeni a Bendegúz alakot, mely szerintem is értéktelen, tudákos alakítás, olyan mint a szittya vagy a szakith ; de a hibája nem az m > b hangmegfelelés. Vagy, tárgyunkhoz közelebb térve, Bleyer szerint »a szókezdő és szóközépi a a magyarban sohasem változik át e-vé, tehát Attilá-ból nem lehet Etele.« Könnyű megmutatni úgy szóközépi, mint szókezdő a-ról ezt а lehetőséget.1) Csak a szókezdőnél állok meg : Árpád egyik unokáját, Jelekh fiát, Edzelekh-nek fE£éXey) írja Konstantinos császár ; e név azonos az Attila hun nevével, olvasása Atye-lech. Attila feleségét As-kam-ot Eskam-nak ( Езхосц), rokonát Atye-ket Edekon-nak CESsxrov) írja Priskos ; az Aktag-ot Ek-lag-nuk fEx-TOQ) írja Menander ; 2) a Volga neve is »előjön krónikáinkban Etul (Ethul) alakban« mondja Bleyer maga.3 ) Egyszóval az Etele név szókezdő hangzójának megmagyarázására nem szükséges »germán hangtani folyamatot feltennünk.« Különben is tarthatatlan még a kiindulási pontja is Bleyernek, mikor a hun király Etele-Ethela mondai nevében a szín-magyar szót és eredetet követeli. — Azt hiszem, hogy elég nyilvánvaló ezekből, hogy az Attila név el nem vitatható gótos alakjának létrejöttét sem Müllenhoff, sem követői, köztök Bleyer sem J) Elég ismertek a zavar > zever, kavar > kever, karika > kerék stb. ikerszavak. ') Menander Pr. (ed. Bonn.) 381. 1. 8j Id. m. 23. 1. Hozzáteheti« volna még az 'ЕтгХ ni KouÇou-t is, noha itt már nem a Volgáról van szó, de az Etel, Ethul név átment idő multával köznév jelentésre (folyó).
