Századok – 1907

Értekezések - FIÓK KÁROLY: Géza fejedelem neve és az Árpád-család névlajstroma Konstantinos Porphyrogenetosnál 585

596 FIÓK KÁROLY. A hunok és skythák mongolságának ügye ma épen ott áll, a hová Schiefner utasította volt félszáz évvel ezelőtt. Több híve, de jóval kevesebb és gyarlóbb az alapja a hunok török-nyelvűségének. Nem is szándékom vele apróra és komolyan foglalkozni. Maga Vámbéry *) mondja, hogy »a hunok török voltának legfontosabb bizonyítéka a Volga és Jajk, Jajik folyók nevének töröksége.« Ezekről már fentebb elmondtam a véleményemet ; a következőkben pedig alkalmilag, a mint utamba kerül egyik-másik figyelmet érdemlőnek látszó bizonyítéka, megteszem rá rövid észrevételeimet ; ezek az észrevételek tári arra is alkalmasak lesznek, hogy megértessék, hogy miért nem akarom én a hun-török elméletet részletezni. Behatóbb méltatásra, vizsgálatra tarthat jogot a hungermán elmélet. Az a theoria, hogy a hun-skythaság az indogermánság, nyíltabban szólva a germánság-nak kötelékébe tartozik, először lábujjhegyen lépett fel, de fokról-fokra erősbödve, ma a tudományos világban, főleg Németországban és nálunk is, oly elterjedettségnek örvend, hogy szinte befejezett igazságként adják-veszik elismert nagytekintélyű és tudományú férfiak.2) Ez elméletet Müllenhofi Károly építette ugyan ki, de már ő is talált és támaszkodott tekintélyes alapozásokra Zerns Gáspár ethnologiai művében. Zeuss vetette fel oly bizonyítékok alapján, a melyekre mások alig mertek volna további megfontolás nélkül építeni, azt az eszmét, hogy a nomád skythák nemzetiségükre nézve talán az iránsághoz tartoztak.3) Ezt az eszmét ragadta ") Vámbéry id. m. 27. 1. Vámbéry is nagyon óvakodik attól, hogy Zemarchos követségének idején (568 Kr. u.) túl tekintsen. ") Lásd Geiger W. Ostiran. Kultur. Erlangen, 1882. 198 ; ő még a legtartózkodóbb. Hirt H. Die Indogermanen. Strassburg, 1905. I. 115. 1. Hőmmel Fr. Geogr. u. Gesch. d. alten Orients. München, 1904. 210. 1. (Iwan Müller) Tomaschek W. és mások. Nálunk csak Bleyer Jakab művét (A magyar hun-monda germán elemei. Külön kiadás. Budapest, 1906, 24. 1.) említem. a) Zeuss G. Die Deutschen u. die Nachbarstämme. München, 1837. 284. 1. ... »dass die Skythen entweder einen eigenen Stamm bildeten, oder den grossen benachbarten Stämmen, dem pers. medischen, oder dem türkischen zugezählt werden müssen. Wären die Skythen ein besonderer, von ihren Nachbarn verschiedener Stamm : so müssten von einer so zahlreichen Masse noch Beste vorhanden sein . . . Doch am Imaus wohnen nur Türken u. Perser. Dass aber die Skythen auf die Seite der letzteren zu stellen seien, dafür zeigen sich folgende Gründe : 1. Der skyth. Götterglaube ist identisch mit dem medopersischem (!).