Századok – 1907

Történeti irodalom - Veress Endre: Carrillo Alfonz jezsuita atya levelezései és iratai 1591–1618. Ism. Márki Sándor 546

550 TÖRTÉNETI IRODALOM. dolgozta, kivált Carrillo olasz leveleiben, melyek a spanyol kiejtés törvényei szerint vannak írva. Leveleit egyébként szó szerint közli a reájok érkezett válaszokkal együtt. Az eljárásban követett elveit az előszóban bőven kifejti, s ez valóban megérdemli a diplomatikusok figyelmét. Valószínű, bogy felfogását nem mindenben fogják helyeselni. Azóta, hogy okleveleink gyűjteményeiről és az oklevelek közléséről a Századok 1879 évi folyamában egy névtelen két közleményben elmondta nézeteit, a tárgy fontosságához képest aránylag kevesen foglalkoztak a kérdéssel ; pedig a M. Tud. Akadémiának s a Történelmi Társulatnak már talán a frankfurti határozatok következtében is állást kellett volna foglalniok, hogy az ingadozás megszűnjék s a diplomatika magyaros sajátságai tekintetében is megegyezés jöjjön létre. Az Akadémia történelmi bizottsága gondoskodhatnék az oklevelek közlése szabályainak egybeállításáról s azokat esetleg egy történelmi congressus elé terjeszthetné. Különben úgy járunk a dologgal, mint a magyar helyesírással, melyre nézve az Akadémiának és a közoktatásügyi miniszternek külön szabályzatai lévén, a legtöbb esetben mind a kettőtől függetlenül írunk. Jó volna pl. megállapodni abban, legyenek-e az okiratok élén regesták, vagy sem ? Veress a franczia s az angol tudósok eljárása alapján ellenök van, de némely bírálója már nem helyesli, hogy az olasz és spanyol okleveleket a tartalom magyar jelzése nélkül közli. Igaz, hogy az oklevéltárak szakemberek kezébe valók s a szakembernek nem ilyen kivonatokra, hanem magukra az oklevelekre van szükségük ; de nincs szükségük minden oklevélre, amiről egy lelkiismeretes kivonat mégis csak hamarosobban tájékoztatná őket. De meg a kezdő diplomatikusokra s arra is kell gondolni, hogy a ki az eredeti olasz vagy spanyol szöveget megértheti is, jó néven vesz oly kivonatot, mely a fordításban és megértésben saját biztonságát megerősítheti. Nagyon becsesek a Veress Endre közléseihez járuló jegyzetek, melyek az oklevelekben érintett személy- és helyneveket, vonatkozásokat stb. megmagyarázzák, kézirati és egyéb közlésekkel kiegészítik. A leveleket időrendben is egybeállítja s külön jegyzékekben sorolja fel a levélírókat és a czímzetteket, a keltezés helyeit, a használt forrásokat és levéltárakat. De ezeknél is fontosabb a kötet Hely, Név- ás Tárgymutatója, melyben a három különböző jegyzéket megkülönböztetésül háromfajta betűvel szedetve egy betűrendben közli, hogy a kutató ne legyen kénytelen három külön mutatót átnézni.*) Jobban már valóban nem *) A hely, név- és tárgymutató egybeolvasztása helyes, és tökéletesen elég is arra, hogy a kutató ne legyen kénytelen három külön