Századok – 1907

Értekezések - MARGALITS EDE: Kercselich Ádám Boldizsár 36

48 MARGALITS EDE, és összes kéziratait a zágrábi jogakadémiának adományozta ; ezért Mária Terézia értékes gyűrűvel tüntette ki. A gyűjtemény 600 könyvből és számos értékes kéziratból állott. Az adományozó nemsokára ezután, 1778 márcz. 29-én meghalt. Eltemették a zágrábi székesegyházban. A jogakadémia azon évi április 6-án gyászünnepélyt rendezett tiszteletére, melyen Kalafatics Vincze jogakadémiai tanár mondott felette emlékbeszédet. Kercselichnek feltétlen dicsérői Kollár és Lakics. Horányi értékeseknek mondja munkáit, de nézete szerint nincs bennök rendszer, irálya pedig barbár latinságú. Katona csak annyit mond róla, hogy »sok balsors érte, irálya nem eléggé művelt.« Mikóczy (Banorum series. Arkiv, XI.) nem sokra becsülte Kercselichet, plágiumokkal vádolja. Safarik szerint horvát nyelven írt művei kevés értékűek. Egykori kanonoktársa, Bedekovics Boldizsár így jellemzi Kercselichet : »Tudományosan képzett ember volt, de sokat írt, a mit jobb lett volna meg nem írnia. Jelentékeny szellemi tehetség mellett kevés Ítélőképességgel rendelkezett s azt a keveset is megmérgezték szenvedélyei. Az egyház jogait elárulta, könyveit a káptalani szabályok ellen az akadémiának hagyta, a többi közt egy lepecsételt könyvet is, mely telve van gúnynyal előkelő egyének ellen. (Tehát tudtak az Annuákról !) Különben igen jótékony volt, sok szegény élt az asztaláról. Mikor temették, megrepedt a hatvan mázsás nagyharang, jeléül, hogy nem kell földi dicsőség után kapkodni.« Ebből a jellemzésből is látszik, hogy nemcsak Kercselichet vakították el a szenvedélyek, hanem kanonoktársait is. Kéziratban maradt számos latin és néhány horvát nyelven írt munkája van a zágrábi délszláv Akadémia kézirattárában, a Gájféle gyűjteményben és Kollár kéziratai közt. Ezek közül a következők fontosabbak : Systemata varia gubernii regni Hungáriáé et Sclavoniae. (Akadémia, sign. IV. с. 24. Gáj-féle gyűjtemény, M. S. 10. B. 23. fol. 100 ív.) A kézirat tiszta, javítás nélküli, csak a régi czímet (Ad regnum Sclavoniae pertinentia) változtatta meg. Brevissima, vera tarnen notitia et cognitio banorum et banalis officii praeambula. (Zágrábi egyetemi könyvtár, M. S. 10. B. 4. fol. 131.) Ez Vitezovics banologiájának másolata, melyhez Kercselich függeléket írt : Notitia officii Locumtenentiae Banalis. (M. S. 10. fasc. XIX. 321.) Ezután következik : Notitia officii protonotarialis, vicebanalis, capitaneatus. Notanda ad civilem históriám de et sub Leopolde ас antea. (Akadémia, II. a. b. 23 1.) Az első üres lapra Fodróczy László 1821-ben nagy dicséretet írt róla, felemlítve, hogy Kercselich ebben leleplezi az osztrák udvari körök fogásait, melyekkel a magyar nemzetnek és alkotmányának elnyomására törekedtek. Krónika aliti Spomenek vsega sveta vekov. (Világkrónika. Aka-