Századok – 1907
Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Műveltségtörténeti közlemények - IV. Magyar rabok; magyar bilincsek - II. bef. közl. 518
TAKÁTS S. MÜVELTSÉGTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK. 525 magyar vitézeket. »Nem illett — írta a többi között — az vitéz embörnek ilyet cselekedni, sőt az szegény rabot inkább kellett volna megoltalmazni. Nálunk is elég rab vagyon, de mi avval az törvénynyel nem élünk.«1 ) Ha a hitlevélen vagy kezességen elbocsátott rab odamaradt, vagy nem fizetett, a hitlevél kiadóját vagy a kezeseket vonták kérdőre. A bégek és pasák gyakran írnak ilyen ügyben és követelik a hitlevél kiváltását.2 ) Ily esetekben legrosszabb dolguk a kezeseknek, főleg a kezes raboknak volt, mivel ezek rendesen testökkel állottak jót. így azután, ha a rab nem jelentkezett, a kezes rabokat verték. 1590-ben pl. a váczi Ozmán magyar rabjai panaszkodnak, hogy Konstantinápolytól Újvárig se török, se magyar rabot úgy nem kínoznak, mint őket az elfutott Zalay Tamás miatt. »Minden vasárnap verten vernek bennünket, mind lábaink elszáradnak és mind alfeleink kirothadnak az napi vereségek miatt.« Mivel ugyanez évben a törökök hasonló dolgot hallottak a magyar végházakban levő török rabok kínzásáról, Budáról megírták Pálfiynak, hogy »az itt való rabokat senki csak egy ujjal sem üti ; ha kezességért meg kellett volna az rabokat taglalni, Farkas Pál kezeseit egynehányszor megtaglalhattuk volna, de annak semmi hasznát nem látjuk.« Ehez még hozzáteszik, hogy a pasa kijelentette, tovább az ilyet nem tűri, s ha a magyarok megteszik, akkor »valamennyi rab bejön, az vasat levágatja lábaikról 3) és szabadon bocsátja, akár felmenjenek, akár alá. Az itt való rabokban (t. i. a budai magyarokban) pedig egyet is ki nem bocsát.«4) Hogy Budán a rabokkal csakugyan emberségesen bántak, azt számos levél bizonyítja. 1574-ben pl. a budai Csonka-toronybeli rabok Batthyány Boldizsárnak panaszkodtak a miatt, hogy nem jó ellátásban és bánásmódban van részök. Erre Batthyány írt a budai pasának. A pasa megkapván a levelet, a rabokat mind maga elé hivatta s megkérdezte, kinek miféle panasza van? »Most már — írják azután a rabok — jó bánásmódban van részünk.«5) Az ilyen dolgot a törökök leginkább akkor tették szívesen, ha meghallották, hogy a török rabokkal is emberségesen bánnak. A XVI-ik század végén a török levelek különösen két magyar főurat emlegetnek, a kik török rabjaikat igazán emberséges bánás*) Körmendi levéltár : Missiles. s) Az 1589 évben pl. az esztergomi bég »Bogár Pál és Szentkirályi Miklós bitinek kiváltását« sürgeti. 3) A sarcz után járó rabok vasban jártak ; tehát ezekre írja, hogy a vasat levágatja róluk. 4) Jedlicska id. m. 405. 1. 5) Körmendi levéltár : Missiles. »Az Csonka-toronbéli rabok« B. Boldizsárhoz, 1574. — Behram aga, beslia-aga levele u. o.
