Századok – 1907

Értekezések - DOMANOVSZKY SÁNDOR: Mügeln Henrik német nyelvű krónikája és a Rímes krónika - I. közl. 20

MÜGELN H. NÉMET NYELVŰ KRÓNIKÁJA ÉS A RÍMES KRÓNIKA. 33 Ugyanezen fejezetben Lajos születésénél a helyet is meg­nevezi : »tzu plindenburg.« Utolsó toldásai Zách merényleténél a 70-ik fejezetben vannak. Nevezetesen elmondja a merénylet okát : »derselb viltzian do der kunigin prüder der kunig von polan kasmer genant sein tochter ym besloffen hett mit der kunigin willen ging fur den kunig«... és hogy Zách családján negyedíziglen álltak bosszút : »darnach hies die kunigin Vilzians gesiecht toten an das virde glid.« 2) Eltekintve azonban az itt említett helyektől, Mügeln minden tekintetben a Budai Krónika redactiójával egyezik. Mint már említettem is, annak rövid, kamita eredetet valló genesisét hozza ; szerinte határozza meg a magyarok bejövetelének idejét és mindig hozzá csatlakozik a két szerkesztés kisebb eltéréseinél is. A mint a nyomtatott Budai Krónika Küküllei műve előtt Róbert Károly apuliai útjával végződik, úgv Mügeln is idáig kiséri az eseményeket. Sőt a Budai Krónikával egyezik Mügeln mindazon pontokon is, a hol a Budai Krónikával ellentétben a Bécsi Képes Krónika Kézaival hangzik egybe.8) Újra hangoztatnom kell tehát, hogy azok az elszórt adatok, a melyek a Bécsi Képes Krónika interpolatiói közül mégis bele­kerültek Mügeln krónikájába, semmikép sem árulják el Mügeln­nek közelebbi rokonságát a Bécsi Képes Krónika szerkesztésével. Mügeln, a ki előtt egy a Budai Krónika családj ához tartozó codex feküdt, ezekhez az adatokhoz azzal a négy fejezetre (52—55) ter­jedő összefüggő betoldással együtt juthatott, a mely Manuel császárnak II. Géza és III. István ellen folytatott küzdelmét tár­gyalja. Hogy pedig ezt a részt Mügeln maga toldotta be az előtte fekvő szerkézetbe, azt semmi sem bizonyítja jobban, mint hogy az e fejezetben tárgyaltakat kétszer beszéli el. Ez a négy fejezet pedig a Bécsi Képes Krónikában egyáltalán nincs meg. Kétségtelen lévén, hogy az a szöveg, mely Mügeln előtt feküdt, a Budai Krónika családjához tartozott, felmerülhet az a kérdés is, hogy e csoportnak melyik kéziratához áll tehát Mügeln legközelebb ? s vájjon a ma ismert kéziratok egyike lehetett-e a német dalos forrása ? Legtávolabb áll Mügeintői kétségtelenül maga a nyomta­tott Budai Krónika, melyről már ismételten volt alkalmam han­goztatni, hogy családjának legszélső tagja.4 ) Mügeln az Acephalus-és Sambucus-codexekkel egyezve, Róbert Károly apuliai útjával ]) Visegrád. -) Hogy az Ítélet tényleg negyedíziglen sújtotta a családot, tudvalevő. A merénylet okát még egy névtelen olasz író is így adja elő. 3) összeállítottam : A Budai Krónika, Századoh, 1902. 812—814. 11. *) A Budai Krónika. Századok, 1902. 617—625. 11. SZÁZADOK. 1907. I. FÜZET. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom