Századok – 1907
Értekezések - MELICH JÁNOS: Három helynévről 321
330 SIELICH JÁNOS. alapjául fel leliet vennünk az abstinentia (megtartóztatás) kifejezést, s e szerint ohába = a fizetéstől való tartózkodás, nem-űzetés ; majd ebből : felmentés, mentesség, illetőleg szabad, adótól mentes birtok. Mármost azt állítom, liogy az oláhországi Ocinä ') és Ohaba helynevek az oklevelek ocina és ohaba szavaiból valók, 3-Zctz az oláhföldi Ocinà s az oláhföldi és magyarországi Ohaba helyek a szláv eredetű oláh ocina (= atyai birtok, családi birtok) és ohaba (ma nem él az oláh nyelvben ; jelentése : adómentes birtok, a mely adományozás útján jutott az illető birtokába) szavakkal azonosak. Nálunk Ocsina helyek nincsenek, vannak azonban Ohaba nevű helységeink. Ezek eredetileg mind oláh községek voltak s nézetem szerint jogi tekintetben is ugyanolyanok, mint a havasalföldiek. Csak azt kell megmagyaráznunk, hogyan került mi hozzánk ilyen Ohaba község, mikor a mi királyaink, fejedelmeink csak latin nyelvű okleveleket állítottak ki, a melyekben tehát a szláv da jest те ohaba kitétel, a melyből az Ohaba helynév lett, nem fordulhatott elő. Arra itt nem lehet hivatkozni, hogy az oláh vajdáknak а XIV—XV. század folyamán »Дмллшй И фдгрлшй ХЕ РН£ Г И G-KKTPHHTKOIWS КДМ1ТКЙ ГОСПОДИ!!« 2) az az »Omlás 3) és Fogaras herczege és a Szörényi bánság 4) ura« is volt a czímök s így talán ő alattok keletkeztek az Ohaba nevek. Nem lehet pedig azért, mert ők de facto »Omlás és Fogaras«-nak sohasem voltak urai, bár az oláhok ezt hirdetik, s nem lehet azért sem, mert Ohaba nevű helyek Alsó-Fehérben, Hunyadban és másutt is előfordulnak, a hol a vajdák még oláh felfogás szerint sem ajándékozhattak Ohabá-kat. Máskép nem tudom a dolgot megmagyarázni, mint úgy, hogy felteszem, hogy a havasalföldi oláh nyelvben volt egy szláv eredetű oláh ohaba szó, a melynek adómentes, örökölhető birtok volt az értelme. Az oláh bevándorlók ezt a kifejezést áthozták hozzánk is, a magyar királyi donatio alapján magyar embereknek ajándékozott oláh lakosságú falukat az oláhok a maguk nyelvén OAabá-knak nevezték s ez lett később az illető faluk hivatalos neve is. Hogy ehez mit szólnak a mi okleveleink, nem tudom, mert ilyenek nincsenek kiadva sem Hunyad, sem Fogaras megyére vonatkozólag. Végére értem fejtegetésemnek s a következőket állapítottam meg : 1. A Lehota nevű helységek cseh-tót, a Vólya nevűek pedig lengyel nyelvű telepítések, még pedig olyanok, melyek bizonyos •) V. ö. Cihac, II. 233. 1. -) Sbornik, IX. 327—333. 11. s) Szeben-megyei község. 4) Szörényi bánság = Kis-Oláhország.
