Századok – 1907

Tárcza - Antos János 1848/49-iki vezérkari honvéd-alezredes hátrahagyott emlékjegyzetei 173

T Á E С Z A. ANTOS JÁNOS 1848/49-IKI VEZÉRKAKI HONVÉD-ALEZREDES HÁTRAHAGYOTT EMLÉKJEGYZETEI. — Thaly Kálmán régi kedves jó barátomnak. — Abony, 1900. julius 5-én. Mint történetírót — azt hiszem — érdekelni fognak azok a dolgok, melyekről nekem biztos tudomásom van, melyeknek valódi­ságáról én becsületszavammal kezeskedem, melyeket a történelem számára az igazság érdekében általad meg kívánok őrizni, melyeket nem akarok magammal a sírba vinni, — tehát bizalommal közlöm veled, csak arra kérlek : történhető halálom esetén szíveskedjél nevemet közzétenni.1 ) Most nyolczvanegy éves vagyok, Isten kegyelméből jól érzem magamat mind szellemileg, mind testileg. Az 1843—1845 években Háromszéken Kézdi-Szentléleken voltam állomáson mint cs. és kir. második székely gyalog határőr­ezredbeli hadnagy. Azon időben itt lakott Wolencs nyugalmazott székely huszárőrnagy, kit mindenki közbecsüléssel tisztelt s álta­lában megbízható jeles embernek tartott. Sokszor elbeszélte nekem I. Napoleonnal való háborús ese­ményeit, melyeket a székely huszárokkal együtt végig küzdött ; közlegényből őrnagy lett s többrendbeli vitézségeért személyes pótlékot is (personal-zulag) nyert nyugalomba vonulása alkalmával. Mint fiatal katona, természetesen áhítattal hallgattam a tanul­ságos háborús eseményeket, és most is élénken emlékezem azokra, kivált arra, hogy midőn 1798-ban (vagy 1799-ben, tisztán nem emlékezem az évszámra) a rastatti konferenczia eredménytelen maradt, a franczia köztársaság meghatalmazottjai (Debry és Rober­x) A köztiszteletben állott szerző mult évi november hóban hunyt el a Pest-vármegyei Abonyban. Th. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom