Századok – 1907
Értekezések - KÁROLYI ÁRPÁD: Bocskay és a bécsi béke 1
10 KÁROLYI ÁRPÁI). « gyorsan elharapódzott idegen állami iristitutiók e barátságtalan elemeitől. Az építés mellett minduntalan szembeötlik, hasonló, sőt gyakran nagyobb mennyiségű s kitűnőbb minőségű nemzeti erőket köt le az elhárító védekezés nemleges munkája . . . . . . Mind mivel a tatarozás és védekezés ez egymást kiegészítő harmadfélszázados munkájához az 1606-iki kiegyezés alapot rakott, egy rövid előadás szűk keretében nem sorolható fel ; néhány főbb pontra azonban rá kell mutatnom. Ilyen mindjárt az egyezség legelső czikke, mely az alkotmányosságnak sarkalatos, de lassankint aláásott s közvetetlen a támadás előtt ledöntött elvét, azt az alaptételt, hogy törvény csak a király és nemzet közös akaratából lesz, ünnepélyesen visszahelyezi régi érvényébe ... A XVI-ik század második feléből való törvényeinknél szemet szúr az a jelenség, hogy a rendek és a király személyét képviselő biztosok közt kölcsönös megegyezés útján végleg megállapított törvény a királyi szentesítés alkalmával gyakran módosúl s hogy egyes határozmányok életbelépését a királyi szentesítés fölfüggeszti, sőt egyszerűen érvényüket szegi. Ezt a visszafejlődést törvénytárunkban nyomon lehet követni ; mert akkép történik, hogy az eredeti szerkezetében meghagyott törvényczikk után közvetlenül egy záradékot csúsztat be a korona, melyben lakonikus rövidséggel van a módosítás, a fölfiiggesztés s az érvénytelenítés kimondva és megokolva. A török elleni élet-halálharczok, az önfentartás nehéz gondjai közt a nemzet az eleintén jelentéktelen módosításokra ügyet sem vetett ; de később mind hangosabban tiltakoztak ezen eljárás ellen a rendek s nyomatékkal követelték, hogy biztosai számára a király ünnepélyes teljhatalmat adjon a törvények szövegének a rendekkel való közös megállapítására. Utóbb pedig, mikor ezen nyilvános ülésben is fölolvasott, teljhatalmat adó solennis királyi levelek ellenére sem szűntek meg a jogtalan záradékok, azzal fenyegetőzött az országgyűlés, hogy a plenipotentiás királyi iratra s a királyi biztosként fungáló főherczegre semmi tekintettel nem fog lenni s csupán magának a királynak személyes közreműködésével lesz hajlandó a törvényszöveget megszerkeszteni. De ezek a tiltakozások csak arra az ellenkező eredményre vezettek, hogy a prágai kormány többé nem elégedett meg az
