Századok – 1907

Történeti irodalom - Békefi Remig: A népoktatás története Magyarországon 1540-ig. Ism. Erdélyi László 161

TÖRTÉNETI IRODALOM. A népoktatás története Magyarországon 1540-ig. Az Oltványi-jutalommal kitűntetett pályamű. Irta Békefi Rémig. Kiadja a M. Tud. Akadémia. Budapest, 1906. Athenaeum kny. 8-r. XXXVII, 558 1. Méltó hála és elismerés illeti meg a jutalmazót, a pályatétel kitűzőjét, a nagyérdemű szerzőt s műve kiadóját, mert alapvető és adatokban gazdag forrásmunkával ajándékozták meg a magyar történetirodalmat oly téren, mely eddig nagyon el volt hanyagolva. Hogy ez így volt, azon nem kell csodálkozni. Minden irodalom először azt aknázza ki, a mi megkapóblf, érdekesebb, s a mire a források liangosabban hívják fel a figyelmet, a minek hatása szembeötlőbb. Az érdekesség a kor felfogásától is függ. Ma mindinkább felkelti az olvasók és írók érdeklődését az alsóbb néposztályok sorsa, s a történelmi vizsgálódás, midőn észreveszi, hogy a nép múltjáról sokat beszélünk és keveset tudunk, szükségét érzi annak, hogy a nép régmúlt gazdálkodására és szellemi életére vonatkozó rejtettebb adatokat mentől teljesebben összegyűjtse s feldolgozza. így teremti meg korunk a gazdaságtörténetet, melynek nagyhatású, bár kevésbbé zajos vonatkozásait a nemzetek és egyházak viszontagságaiban csak most kezdjük érteni igazán ; így jutottunk el legújabban a középkori magyar népoktatásnak nem csupán külföldi analogiákon és következtetéseken, hanem immár positiv történeti tényeken alapuló gazdag történetéhez. Békefi művének ezt az érdemét senki le nem tagadhatja. Valódi szerencse, hogy igazi történettudós, oklevél-ismerő író s a magyar művelődéstörténetnek legavatottabb művelője vállalkozott a pályatétel kidolgozására. A tétel kétségkívül szép, érdekes ; de a ki tudja, hogy a rávonatkozó adatok mily ritkák, hogy az egész Árpád-kor rengeteg sok forrásából mindössze két-három ténybeli adatot lehet összeböngészni, azután pedig az átvizsgálandó források mindinkább, szinte hatíányszerűleg szaporodnak : méltán lehetett attól tartani, hogy vagy meddő marad SZÁZADOK. 1007. II. FÜZET. 11