Századok – 1907

Értekezések - DOMANOVSZKY SÁNDOR: Mügeln Henrik német nyelvű krónikája és a Rímes krónika - II. bef. közl. 119

130 DOMAXOVSZK Y SÁNDOR. az a hadjárat, melyhez az idézett mondat bevezetésül szolgál, 1167-ben folyt le, s így az 1163—1166 évek eseményei hiányzanak, pedig ezalatt Mánuel ugyancsak nem volt tétlen, s a görög hadak is többízben jártak az ország déli szélén. Magáról a hadjáratról csak azt mondja el, hogy a görögök átkeltek a Száván s a Dénes vezérlete alatt álló magyar sereget csúfosan megverték, úgy hogy Dénes maga is alig menekülhetett. Ez a néhány adat meg is egyezik Kinnamos bő leírásával.1) Az ez után következő szavak : »darnach wart der kunig und der hertzog bericht miteinander, daz dem kunig das kunigreich plaib und dem hertzogen das hertzogthum, —r bizonyára a Szerémség és Dalmáczia átengedésére vonatkoznak. De Mügelnnek még ezután is van egy adata : »darnach starb der hertzog beta kurtzlich und ligt begraben tzu gran.« Világos, hogy ez a Béla herczeg nem azonos a későbbi III. Bélával, a ki Mügeln szerint is III. István után trónját elfoglalta. Hogy ki lehetett, arra egy 1167-iki oklevél vet világosságot, melyben III. István a »mihi et filio meo« kifejezést használja.2) III. István 1166-ban vette nőül Ágnest, II. Henrik osztrák herczeg leányát, fia tehát 1167-ben születhetett, s ígyMügeln adata reá vonatkozhatik. Az itt említett Béla herczeg nemsokára az 1167-iki háború után halt meg, s ebből magyarázható az is, hogy ez az Árpádházi herczeg máshol nem fordúl elő s neve is csak itt van említve.3) Ha mármost az egész részen végig tekintünk, el kell ismernünk tudósításainak hiteles voltát. Csak három adatra vonatkozólag nincs más tudósításunk is. Ezek közúl II. Géza dalmácziai hadjárata nyilván tévedés, IV. István menekülését és elfogatását azonban Kinnamos is sejteti, Béla herczeg halálát pedig okleveles adattal hozhatjuk kapcsolatba. Feltűnő legfeljebb e tudósítások hézagossága, különösen az 1163—1167-iki hézag. Itt Mügeln forrásában kellett lenni valaminek, a mit nem vett át, különben nem volna értelme, hogy úgy beszéljen Béla herczegről, a mint e fejezetben teszi. S ha ehez hozzávetjük azt, hogy Mügeln nemcsak interpolatióiban, hanem magának a Budai Krónika alapszövegének átírásában is gyakran lényeges részeket hagyott ki, úgy jogunk van feltenni azt, hogy forrását itt is hasonló felületességgel rövidítette meg. Ezt a felületességet árulja el II. Géza és Mánuel küzdelménél a »pulgrey«, és Mánuelnek az elűzött IV. István érdekében való betörésénéi a Tisza (teyss) mellett a »tyber« említése is. J) Kinnamos, Lib. VI. 7. =) Fejér : Cod. Dipl. II. 179. 1. 3) V. ö. Wertner : Az Árpádok családi története, 318—320. 1.