Századok – 1906
Értekezések - SÖRÖS PONGRÁCZ: Telegdi János 342
TELEGDI JÁNOS. Mátyás király ismeretlen magyar diplomatájának is nevezhetném, mert bár Leontius János néven mintegy húsz éve elég gyakran emlegették, valami olasz, pápai embernek tartották őt íróink, mígnem előkerült egy oklevél, mely Joannes Leontius de Telegd néven említvén őt, felderítette származását.1) Kétségtelenül a Csanád-megyei Telegdi család tagja, mely a régi Csanád nemzetség egyik ága volt, és János a Leontius (Oroszlános) nevet a kor humanista szokása szerint azon Oroszlánosról vette föl, hol hajdan a család monostora, közös temetkező helye feküdt, melyet minden osztozkodás mellett sem bocsátottak a nemzetség valamely ágazatának birtokába.2 ) Sok Telegdit ismerünk a XIV — XY. század folyamán, kik mint jómódú birtokos nemesek éltek, de ezt az Oroszlános Jánost nem tudjuk velők kapcsolatba hozni. Mivel 1496-ban azt mondják róla, hogy már elaggott férfiú,3) születése 1430 táján történhetett. Gyermekkora elteltével valamelyik — további sorsa szerint talán a pécsi — egyházmegye klerikusa lett. Ifjúvá fejlődvén, egyetemi tanulmányokra ment. Kétségtelenül olasz egyetemen tanult, és pedig —- ha következtethetünk abból, hogy Váradi Péter kalocsai érsek korában a köztök levő régi benső barátságra hivatkozik — talán a bolognai egyetemen4 ) folytatta felsőbb tanulmányait, melyeket mint a hittudományok licentiatusa végzett be.5 ) ') Fraknói Vilmosnak Váradi Péter kalocsai érsek élete cz. munkájában (Századok, 1883. 489. 729. 825. 11.) látom először, s az 1902-ben megjelent Magyarország összeköttetései a római szent-székkel II. kötetében még mint olasz szerepel. Telegdi néven Füssy Tamás a zalavári apátság történetében, majd a veszprémi püspökség római Oklevéltárának III. kötete említi. Erre már korábban rámutattam (Kath. Szemle, 1903. 170. 1.) s újabban Karácsonyi is utalt reá. (Századok, 1905. 251. 1.) s) V. ö. Karácsonyi : A magyar nemzetségek, I. 362. 1. 3) Wagner : Petri de Warda epistolae, 248. 1. 4) U. o. és Fraknói : Váradi Péter kalocsai érsek élete. Különlenyomat, 3.1. s) A veszprémi püspökség római Oklevéltára, III. 247. 1. — Füssy id. m. 550. 1. Mátyás király 1479-ben magister czímmel is említi ugyan (Füssy id. m. 552. 1.), de ez csak udvarias formaság lesz.
