Századok – 1906

Értekezések - SÖRÖS PONGRÁCZ: Telegdi János 342

SÖRÖS PONGRÁCZ. TELEGDI JÁNOS. 343 Haza érkezése után nemsokára a pécsi káptalanban kapott kanonoki javadalmat. Hogy épen mikor, azt nem tudjuk, de ez volt az első czíme, melyet viselt. Azon élénk összeköttetés, mely Mátyás király és az olasz föld között fennállott, Telegdit is a diplomácziai pályára terelte. Minden látszat szerint ő volt 1469-ben Báníi Miklósnak ismeretlen követtársa. Ezen követségnek az volt a czélja, hogy Mátyás és Ferdinánd nápolyi király közt a török ellen szövetség jöjjön létre. Mivel pedig Yelenczét és a pápát meg kellett nyugtatni, bogy a szövetségből őket semmi veszedelem nem fenyegeti, ezeket is fölkeresték. Rómában szóba jött, hogy Telegdi valamely jövedelempótló egyházi javadalomhoz jusson. Ugy látszik, a bakonybéli apátságot szánták neki ; l) ezzel a tervvel azonban csakhamar felhagytak, az apátságot Kapusi Bálintnak adták s így Telegdi régi állásába tért haza. Mátyás király, ha nem is gyorsan, de megvigasztalta csalódásáért. Midőn öt év múlva a zalavári apátság commendatora meghalt, Telegdinek adta az apátságot. Telegdi körülbelül 1474-től 1477 elejéig már bírta az apátságot, a nélkül, hogy a javadalom elfogadására pápai engedelmet nyert volna. Végre IV. Sixtushoz fordult, és bocsánatot kérve hogy eddig a pápai beleegyezést ki nem eszközölte, esedezett a mintegy 200 magyar aranyat jövedelmező apátságért. A pápa 1477 jun. 26-án kedvezően intézte el a folyamodást.2

) Az apátság birtoklása nem volt valami békességes, mert Laczkfi János mások társaságában a Zalavárhoz tartozó esztergáli és apáti földeket foglalgatta s a jobbágyság is könnyen más úrhoz ment. így bizonyos Csonka Mátyás feleségestől Boldogasszonyfalvi Tompa Lászlóhoz költözött. Azonban ennél sem érezte jól magát ; meglopta, azután visszaszökött régi urához. Perre került a dolog s a Zala-megyei törvényszék meghagyta Telegdinek, hogy küldje vissza a jobbágyot, és ha ezt tizenöt nap alatt meg nem teszi, birságot is fizet.3) Telegdi utolsó zalavári szereplése az volt, hogy Mátyás királytól kieszközölte, hogy Szegfalvi Szegi Péter zalavári kapitány ') Iíogy a pápai kanczelláriában kellett javadalomról szónak lenni, ez abból következik, hogy az egyik javadalom servitium-kötelezőjét hibásan az ő nevére állították ki. Hogy pedig épen Bakonybélről lehetett szó, az vall rá, hogy Kapusi kötelezőjét állították ki Leontius nevére. A hibás oklevelet közöltem : A bakonybéli apátság története, I. 530. 1. s) A veszprémi püspökség római Oklevéltára, III. 247. 1. — Fiissy id. m. 550—551. 11. ') Füsey id, m. 99—100. 11. De itt épen megfordítva úgy van tárgyalva az ügy,, mintha Tompa lett volna a pervesztes, holott az oklevél (u. o. 551. 1.) máskép beszél. 23*