Századok – 1906

Történeti irodalom - Riedl Frederick: A History of Hungarian Literature. Ism. Kropf Lajos 942

942 TÖRTÉNETI IRODALOM. nak végezhetni, ha behatóbban foglalkoznak az oláh történetírással, de — sine ira et studio ! Mert a meddig megengedjük és egykedvűen nézzük, hogy olyan történelmi munkák, mint pl. az előttünk fekvő kétkötetes mű, minden ellenmondás nélkül jelennek meg akár német, akár franczia nyelven, addig a művelt nyugat csak eltorzítva fogja ismerni az erdélyi és magyarországi oláhság történetét. KROPF LAJOS. A History of Hungarian Literature. By Frederick Riedl. London, 1906. Kis 8-r. X, 294 1. Végre megjelent a huzamosb idő óta várt magyar irodalomtörténet az Edmund Gosse szerkesztésében kiadott Short Histories of the Literatures of the World cz. sorozatban ; nem ugyan Beöthy Zsolt tollából, mint azt a londoni Heinemann czég éveken át hirdette, hanem Riedl Frigyes-tői, a ki e munkát a M. Tud. Akadémia megbízásából egyenesen a nevezett vállalat számára írta meg. A kötethez előszót dr. Hagberg Wright írt, elmondva benne röviden a munka keletkezésének történetét. Ugyancsak az előszóból tudjuk meg azt is, hogy az eredeti magyar szöveget Ch. Arthur Ginever és neje, szül. Győri/ Ilona (Ilona de Gjőry), a magyar költőnek, Győry Vilmosnak leánya fordították angolra. Hogy a munka berendezéséről helyes fogalmat adhassunk, legyen szabad a szerző példáját követve, a geologiából venni hasonlatot. Imitation is the sincerest flattery (az utánzás a leg• őszintébb hízelgés), tartja az angol közmondás. A munka különböző korszakokban készült és egyes rétegekben rakódott le, a melyek római számokkal (I—XVII) vannak megjelölve ; azután következik egy rendkívül sovány bibliographia és végűi egy meglehetősen jó mutató (index), melynek segítségével az olvasó kiválogathatja s logikai és chronologiai egymásutánban rendezheti el az egész munka anyagát — ha van hozzá türelme. Mert e névmutató nélkül bajos volna benne eligazodni. így pl. gróf Széchenyi Istvánnal már a XVI-ik századi vallás-reformácziónál foglalkozik szerzőnk ; a legújabb írókról szóló utolsó fejezetben pedig, mely szegény Péterfy Jenő öngyilkosságával kezdődik, oly modern írókkal is ösmerkedünk meg, mint pl. Virág Benedek, Körösi Csorna Sándor, Heltai Gáspár, Révai Miklós, Cserei Mihály, Katona István és — Béla király névtelen jegyzője. Ilyen convulsióra még a geologiában sincs példa. Egy másik hibája a munkának az, hogy nincsen benne megtartva a helyes arány. Mátyás király korának művelődéstörténete, Katonának Bánk bán-ja oly hosszadalmasan vannak tárgyalva, hogy e részek minden bővítés nélkül beleillenének egy