Századok – 1906

Tárcza - Vegyes közlések - Szádeczky Lajos bemutatja Halmágyi István naplóját 88

88 TÁRCZÁ. közt, ezért jelent meg tíz kiadásban, ezért fordították le németre az erdélyi szász iskolák, és cseh nyelvre a hazai tót iskolák számára. A különböző kiadások közt legfontosabb a Szilvásujfalvi Imre 1597 és 1619 évi kiadása, mely typusból egykorú kézirati példányt is ismerünk. A szógyűjteményt majdnem száz esztendőn át tanították protestáns és katholikus iskoláinkban egyaránt, s ezért a műnek irodalmi nyelvünkre, valamint tudományos műnyelvünkre is nagy hatása volt. Az értekező az előadottak kapcsán azt az indítványt tette, hogy Szikszai Fabricius Balázs szótárát nyelvtörténeti és paedagogiai értékénél fogva az editio princeps alapján az Akadémia újra adja ki. A második osztály decz. 11-iki ülésén Marczali Henrik levelező tag az 1790 évi alkotmányt ervekről tartott felolvasást. Előadta, hogy az a politikai mozgalom, mely II. József császár halálával indult meg, hármas czélt követett : a királyi hatalom korlátozását, a nemesség megszilárdítását s végűi azoknak az elemeknek megnyerését vagy megsemmisítését, melyekre addig a királyság a nemzet ellen biztosan számíthatott. A mondott időben felmerült különféle alkotmány-tervezetek közül — melyek egyébiránt Conclia Győző (A kilenczvenes évek reformeszméi és előzményeik. Budapest, 1885) és Ballagi Géza (A politikai irodalom Magyarországon 1825-ig. Budapest, 1888) kimerítő munkáiból eléggé ismeretesek — részletesebben hármat ismertetett a felolvasó : a gróf Széchényi Ferenczét, a később vérpadon elhalt Hajnóczy Józsefét és egy memorandumot, melyet az 1790/91 évi országgyűlés alatt dolgoztak ki s a melynek megalkotásában Vay Józsefnek volt legtöbb része. Marczali előadása nyomban Concha Győző r. tag felszólalását vonta maga után, a ki felvilágosította az előadót, hogy — a Vay-féle memorandum kivételével •— mindaz a mit elmondott, régen ismeretes dolog ; egyszersmind tiltakozott az ellen, hogy Marczali új felfedezés gyanánt hoz az Akadémia elé oly dolgokat, a miket ő már húsz esztendővel ezelőtt megírt és közrebocsátott s ma az Olcsó Könyvtárban olvashat akárki. Marczali védekezése után Kautz Gyula r. tag nyilatkozott röviden a Vay-féle memorandumról, melynek eszmemenetéből az ragadta meg figyelmét leginkább, hogy e munkálat a mellett, hogy az ország törvényhozásának és belső igazgatásának teljes függetlenségét és a miniszteri felelősség behozatalát kívánja, elismeri az Ausztriával való közös ügyek létezését, de úgy, hogy azok intézéséből a magyarok ki ne zárassanak. — A szokatlan szóváltás befejeztével Szádeczky Lajos levelező tag a XVIII-ik században élt Halmágyi István naplóját (1752 —1769) mutatta be, mely bevezető tanulmánynyal és jegyzetekkel ellátva, mintegy 40 ívre terjedő vaskos kötetben az Akadémia történettudományi bizott-