Századok – 1906

Tárcza - Dudás Gyula: Petur bán és Peturváradja 84

TÁRCZ A. PETUR BÁN ÉS PETURVÁRAD JA. Wertner Mór tagtársunk nemrég Katona József Bánk bán cz. drámája egyik kiváló alakjának. Petur bánnak nevével és viselt dolgaival foglalkozván, megállapítani iparkodott, hogy a drámában Peturra vonatkozó Várdán elnevezés vagy megszólítás a latin Varadinus magyarosítása, mert Petur tudvalevőleg a mai Pétervárad (Petur-Várad ja) földesura volt.1) Mivel Gertrud királyné gyilkosa, Petur bán, egykor több vármegye főispánja volt s egyebek közt Pétervárad környékén is számos birtokkal rendelkezett, érdemes vele e szempontból kissé behatóbban foglalkoznunk. Az egykorú történeti kútfők tanúsága szerint Petur bán 1194 — 1213-ig felváltva Pozsony, Bihar, Sopron, Csanád és Báes vármegyék főispánságát s a királyné udvarbírája tisztét viselte. Családi nevéről csak annyit tudunk, hogy atyja Torwey, Turoy vagy Turey volt, kinek nevét némelyek Toraj, mások Tőre alakban olvassák és ejtik. Bács vármegyében létezett a mohácsi vész előtt egy Tőre vagy Toraj_ nevű helység, sőt volt Tőrei vagy Toraji család is, 2) a mi arra mutat, hogy talán Petur bán atyjának, vagy valamely hasonló nevű ősének is lehettek a Bácskában birtokai s az említett helység talán épen attól vette nevét. Feltűnő azonban, hogy Tőre vagy Toraj nevű birtokkal a hajdankorban Vasvár megyében is találkozunk. Ez a birtok egy 1274 évi oklevél szerint a Nádasd nemzetség birodalmához tartozott, mert a Nádasd nb. Benedek esztergomi érsek átengedte azt rokonának, Csapó fiának Andrásnak.:3

) Mivel a régi bácskai birtokosokról általában ki lehet mutatni, hogy más vidékekről származtak oda s más megyékben néha több birtokuk volt mint ') Századok, 1905. 571—573. 11. 3) Bács megye monographiája, I. 206. 1. s) Hazai Okmt. V. 202. 1.