Századok – 1906

Tárcza - Dudás Gyula: Petur bán és Peturváradja 84

TÁRCZA. 85 ottan, valószínűnek kell tartanunk, hogy eredetileg Petur bán atyja sem bácskai származású, s mivel régente egy-egy családnál ugyanazon személy- és birtok-név sűrűn fordúl elő, nem lehetetlen, hogy Petur bán atyja vagy valamely őse a Vasvár-megyei Tőre vagy Toraj nevet Bács megyébe csak átszármaztatta s így Petur bán nem volt úgynevezett homo novus, hanem régi nemzet, talán épen a Nádasd nemzetség tagja. Ezt mutatja gazdagsága, előkelő állása és comes czíme is. Petur bán személyi és családi viszonyairól — mint az elmondottakból látható — édes keveset tudunk ; bácskai és szerémi birtokait azonban elég pontosan ismerjük. IV. Béla király ugyanis 1237-ben a Petur bántól elkobzott birtokokat a szerémi részeken alapított u. n. bélakúti cistercita-rendi apátságnak adományozta s adománylevelében részletesen felsorolja az összes javakat. E szerint a bácskai részeken Petur bánnak következő birtokai feküdtek : Pétervárad helység (a mai Újvidék helyén), továbbá három falu, melyek közül kettő Zoyl (ma Szajlova puszta), a harmadik Bywoolou volt. Az adomány tárgyát tevő többi bácskai birtokok u. m. Chemey, Bata, Sawar, Oronati (Aranyad ?), Coochka (?) és Pyros falvak nem tartoztak Petur bán birodalmához. IV. Béla király 1237 évi oklevelével, mely az Országos Levéltárban ma is megvan,1

) Pauler Gyula 2

) és Erdujhelyi Menyhért 3

) foglalkoztak. Mindkettőjüknek feltűnt, hogy a királyi oklevél, miután előbb a szerémségi birtokokat sorolja elő, azután tér át a Duna balpartjára s itt említi fel első helyen Péterváradját ; miből mind Pauler, mind Érdujhelyi azt következtetik, hogy a régi Pétervárad nem mai helyén, hanem a mai Újvidék területén állott. Erdujhelyi úgy véli a dolgot magyarázhatónak, hogy IV. Béla koráig a mai péterváradi várhegyen nem volt erősség, Petur bán vára tehát a mai bácskai oldalon fekvő földvárból állott, a hegyen pedig a tatárjárás (1241) után a hegy tövében lakó bélakúti szerzetesek építettek várat. Mindehez azonban sok szó fér. Először is nincs semmi positiv adatunk arra, hogy a mai Péterváradot a bélakúti szerzetesek alapították volna. Továbbá abból, hogy IV. Béla király adománylevele csak a bácskai oldalon fekvő Pétervárad helységet említi, nem következik, hogy a másik parton, a mai várhegyen nem létezett erősség. Valószínű hogy létezett, s a király csak azért nem ») Dipl. oszt. 216. sz. Kiadta Wenzel : Árpk. Uj Okmt. VII. 27. 1. Fejér: Cod. Dipl. IV. 1. 68. 1. s) A m. nemzet tört. az Árpád-házi királyok alatt, 2-ik kiad. II. 494. 1. 50. jegyz. 3) Újvidék szab. kir. város monographiájában és Bánk bán összeesküvéséről írt munkájában.