Századok – 1906
Történeti irodalom - Sasinek Fr. V. újabb munkái. Ism. Ernyey József 73
78 TÖRTÉNETI IRODALOM. gök bukása, majd a lengyel és cseh hatalom hanyatlása után, főleg Boleszlav halálával 1025-ben, jutott az ország felvidéke Szent István birtokába, akkor is csak mint ducatus. Erre vall az ország czímere is. A hármas hegy a tót hegyek képe, rajta a herczegi korona, mint a ducatus jelvénye, a kétkarú kereszt pedig Cyrill keleti egyházának emléke. Még akkor is, mikor Magyarország mint név Pannónián kívül a felvidéket is magában foglalta, megmaradt a Ducatus Nitriensis ; azontúl pedig, hogy a Hungaria és Magyarország nevek téves azonosításának szokása felmerült, a felvidék népe megkülönböztetésül a magyaroktól, magát ío'í-nak, hazáját Tótország-nak nevezte, épen úgy mint Szlavóniát. 7. Ungari, Uhri.1 ) E kérdésről csupán hazai adatok nyomán tárgyalni, meddő munka, mert tudjuk, hogy Árpád a maga turk-bolgárjaival és turk-kozárjaival az Alduna felől jött fel a Tisza mellékére, tehát nem a Kárpátokon és nem az Ungon át, a mint azt Árpád népéről krónikáink tanítják. Hasztalan vitatják a magyar történészek, hogy csak a magyarok bejövetelekor támadt az ugor név, a meghódított népek nevezték így a hódítókat. A szó szabályosan úgy van képezve, mint a Zagoria és Podgoria, mai alakja pedig a görög Ougoria, Ouggoria névből származik. Igaz, hogy Nestor és az Annales Francofurtenses is ugoroknak mondják Árpád népét, de Nestor nem tekintély ebben a kérdésben. A hungarus név már jóval Árpád előtt ismeretes volt ezen a területen ; így nevezi pl. bölcs Leo a szláv gepidákat. Szlávok voltak azok az ugrok is, a kik 899-ben megverték a morvákat (gentiles suos), valamint azok is, a kikkel Cyrill 855-ben a Fekete-tenger mellékén, és Method 884-ben a Duna mellett találkozott. Árpád és népe tehát bolgár-szlávok lehettek, mert csak így érthették a két hithirdető beszédét. Ezt a turk-bolgárnak. vagy hunnak nevezett népet ez időben az összes források szláv népnek mondják. Kitűnik ez Wicbert apát esetéből is, a ki 954-ben a magyarokat téritgette. Az apát nem tudhatott magyarúl, az ugrok nem tudhattak németül, csakis szláv nyelven érintkezhettek. Germánia ekkor még nem volt elnémetesedve, hiszen Ottó császár (Widukind szerint) maga is szlávúl beszélt. Egyszóval Árpád népe által Ungaria és Pannónia szláv képe nem változott, sőt erősbödött. Az egységet csak a Xl-ik században bontották meg a bevándorolt besenyők és palóczok. *) A tót nyelv különbséget tesz a tágabb értelmű uher (Ungaria lakija) és a fajilag vett magyar között. Szükség esetén uhernek vallhatja magát a tót is, magyarnak ellenben nem.
