Századok – 1906

Történeti irodalom - Sasinek Fr. V. újabb munkái. Ism. Ernyey József 73

83 TÖRTÉNETI IRODALOM. többé Trencsénben, mert ott ilyen vár nem lehetett, hanem azonosítsuk a Gellért-legenda ex Belo oppido-ját Nagyváraddal. Ezzel elesik az a feltevés, bogy ezt a várat a magyarok (kunok) alapították volna. Árpád turk-bolgárjai és turk-kozárjai nem törődtek várak építésével. 2. A garam-szentbenedeki zárda alapító oklevele. Géza király 1075 évi alapítólevele a szöveg alapján kétségtelenül hamisítványnak mondható, mert az a sok következetlenség, ellenmondás a fogalmazásban, nem terhelheti a királyi kanczelláriát. Tévedései láttára a helynevekben és úgynevezett magyar értelmezéseiben, méltán kérdezhetjük, vájjon a hungarice és magyarul kifejezések azonosak voltak-e már akkor ? Végre ha eltekintünk is az oklevél összes hibáitól, feltehető-e, hogy Géza, a ittaxdç xpc a konstantinápolyi udvar kegyeltje, valószínűleg maga is keleti hitű, klastromot épített volna a római katholikus barátok számára, mikor tudjuk, hogy még 1073-ban is a görög hitű nequam Vata élvezi bizalmát. 3. A turkok és a magyarok. Anonymus, ki a maga zigyvalékait Kézai Simon után írta, Konstantinus ellenére turkok helyett magyarokról beszél. Elhitette a historikusokkal, hogy Árpád turkjai és a magyarok egyazon nemzet. A szerző maga is hajlott e felfogáshoz, de behatóbb tanulmányai (!) rávezették, hogy Konstantinus turkjai és Árpád magyarjai nem azonosak. Tizennyolcz pontba foglalt ellenvetései röviden a következők : Hazai krónikáink ellenében több forrás Konstantinus hitelét támogatja ; így pl. a kozár kérdésben vagy a lebediai eseményekben, a hol Anonymus szépítgetései tarthatatlanok s kiderül, hogy Dobrovsky lesújtó Ítélete e fecsegések értékéről teljesen helyén való. A mi historikusaink ezért nem kedvelik Konstantinust, és ha merítenek is belőle, azt helytelenül teszik. Ilyen helytelenség a gylas és karchas meséje Árpád mellett ; holott az egyik görög szó kenyeres tarisznyát, a másik füles poharat jelent, tehát az egyik méltóság kenyérről, a másik italról gondoskodott. Szembetűnők a forrásoknak a családfa kérdésében és a nemzetségek számában való ellenmondásai, melyek kizárják azt, hogy hazai krónikáink mellett görög forrásra is támaszkodhassunk. Az egyiket vagy a másikat feltétlenül el kell vetnünk, mert a kettőt összehozni annyi, mint tiszta magot polyvával keverni ; hiszen nyilvánvaló, hogy itt két külön nemzetről kell szólnunk.