Századok – 1906

Történeti irodalom - Thurzó Ferencz: A nagybányai ev. ref. főiskola története 1547–1755. Ism. Bártfai Szabó László 65

66 TÖRTÉNETI IRODALOM. meg a helytartótanács nyomasztó rendeletei (1749—1755) az iskolát lassankint teljesen megszüntetik. Ennyiből áll az előttünk fekvő munkában tárgyalt főiskola történetének rövid vázlata. Nagyrészt ismeretes dolgok a történetírók előtt ; a szerző csak az adatok rendbeszedését s a hazai viszonyok közé illesztését végezte el, de sajátja a Schola Rividina épülete eredetének kiderítése, a miért elismerés illeti. A szerző a főiskola történetének vázolása után annak belső életét ismerteti, a városi levéltár, a főiskola anyakönyvének adatai és a már közzétett adatok alapján. Nagy szorgalommal gyűjtötte össze a tárgya körébe vágó anyagot, de kevéssé dolgozta fel. A rectorok névsorát csak az anyakönyvben található összeállítás nyomán adja, pedig azt hiszem, hogy a rectorok, diákok, seniorok stb. idő- és betürendszerinti felsorolása helyesebb lett volna jegyzetben vagy függelék gyanánt. A névsor hiányos. Erre nézve csak néhány észrevételre szorítkozom: 1636 és 1642 közt nem említ rectort, pedig az anyakönyv figyelmesebb áttanulmányozásából kitűnik, hogy 1638 okt. 16-án Miklóslaki Lukács választatott meg rectornak (175. 1.), a kit 1639 jun. 13-án Fintaházi András vált fel hivatalában. (176. 1.) A feldolgozott részben azt írja a szerző, hogy 1657 jun. 2-án Horti István a scholamester; 1658 — 1660-ig is az (28. 49. 11.); a rectorok közt 1651-ben van említve. 1746 után Ajtai Gábor a rector (207. 1.), s ezt a szerző diáknak mondja (62. 1.) stb. Hasonlóképen hiányos a praeccptorok névsora is. Már 1660-ban háromnak a nevét ismerjük; ezek: Szöllösi Mátyás, Buszlcai Lőrincz és Kereszenczi Lőrincz. Sorozatuk tehát nem 1669-ben kezdődik. 1669-ben Forral Péter másodszor praeceptor Kovásznaival együtt. Az iskola törvényeit ügyesen hasonlítja össze szerzőnk a forrásúi szolgáló sárospataki és debreczeni törvényekkel. Ezekből mutatja ki az iskolák viszonyát egymáshoz. A nagybányai főiskola anyaiskolája a debreczeni volt. Erősebb átdolgozást érdemelt volna az iskola belső életéről szóló fejezet, így nem egyéb az, mint a törvények egymásutánját követő kivonatolás minden fejtegetés nélkül. Téves vélemény, hogy a latin nyelv főleg a protestáns iskolákban volt főtárgy. (57. 1.) Szinte terhes dolog a szöveg közt végig olvasni a tanulók névsorát, mely 941 nevet tartalmaz. (62—87. 11.) Az anyakönyv gondosabb felhasználásával többet nyújthatott volna a szerző e puszta névsornál, hol a nevek mellett álló évszám is sokszor hibás. Mennyivel élénkebb képet adhatott volna az anyakönyv adatai