Századok – 1906
Történeti irodalom - Thurzó Ferencz: A nagybányai ev. ref. főiskola története 1547–1755. Ism. Bártfai Szabó László 65
67 TÖRTÉNETI IRODALOM. nyomán pl. Miklóslaki Lukácsról, a helyett, hogy 1638-ban és 1640-ben két Miklóslaki Lukács nevét jegyzi fel. 1636 jun. 2-án másodszor iratkozik be az iskolába; majd Józseflaposára megy; 1638 okt. 16-án visszatér s rector lesz belőle; 1639-ben elmegy Boziba, a honnan 1640-ben jő negyedízben vissza. Még csak Gelyénesi Gergely nevét említem meg, a ki a szerző szerint 1632 előtt diák (69. 1.), noha az anyakönyv szerint mint ardai rector 1618-ban másodszor jön az iskolába, a honnan 1629-ben valami csínyje miatt távolítják el. A hiányzó nevek felsorolását hasonló eredménynyel folytathatnám az iskolai hivataloknál is (pl. 1724-ben befejezi a seniorok névsorát, noha 1728-ban Nyerges János a senior; 204. 1. stb. stb.), de legyen elég ennyi. Bizonyára pontosabb összeállítást adhatott volna a szerző, ha nagyobb körültekintéssel jár el. Dicséretet érdemelnek azonban a könyvtár történetére vonatkozólag végzett kutatásai, melyekről más helyen emlékezem meg.1) Ezek után csak annyit vélek még szükségesnek újra is megjegyezni, hogy az anyakönyvet és az idevágó adatokat jobban fel kellett volna a szerzőnek dolgoznia. A diákok nevei mellé tett megjegyzésekből, képzettségükből, a rájok kiszabott büntetésekből s az iskolai törvények tüzetes kifejtéséből élénkebb képét lehetett volna rajzolni az ezekben jelentkező művelődéstörténeti mozzanatoknak ; a tanulók erkölcsi életére vonatkozó törvényeket pedig igen érdekesen lehetett volna megvilágítani az anyakönyv adataival. Az anyakönyv (matrix) kiadásának érdeméből egyébiránt sokat levon a kiadás gondatlansága: pl. a 256. 1. jileas(?), a 176.1. p. mil. ing.(?) A contra több helyen (188. 189. 11.) nincs contrascribá-ra kiegészítve; g. ex., ge. ex., ger. exp. (182. 183. 185. 11.) = gerendo exploratoria. Sokkal világosabb lett volna a szöveg értelme, ha a későbbi bejegyzéseket más betűvel nyomatja a szerző, mint a hogy a könyvtári résznél tette. Előfordúl pl. hogy 1636-nál (174. 1.) 1642-ből származó bejegyzés van, s minthogy a bejegyzés évszáma nincs kitéve, csak zavarólag hat az olvasóra. A figyelmes olvasó mindamellett haszonnal forgathatja Thurzó Ferencz munkáját, mely igen becses adattára a hazai művelődés, főleg az iskolázás történetének. BÁRTFAI SZABÓ LÁSZLÓ. ') Magyar Könyvszemle, 1905. évf.