Századok – 1906

Történeti irodalom - Thurzó Ferencz: A nagybányai ev. ref. főiskola története 1547–1755. Ism. Bártfai Szabó László 65

67 TÖRTÉNETI IRODALOM. nyomán pl. Miklóslaki Lukácsról, a helyett, hogy 1638-ban és 1640-ben két Miklóslaki Lukács nevét jegyzi fel. 1636 jun. 2-án másodszor iratkozik be az iskolába; majd József­laposára megy; 1638 okt. 16-án visszatér s rector lesz belőle; 1639-ben elmegy Boziba, a honnan 1640-ben jő negyedízben vissza. Még csak Gelyénesi Gergely nevét említem meg, a ki a szerző szerint 1632 előtt diák (69. 1.), noha az anyakönyv szerint mint ardai rector 1618-ban másodszor jön az iskolába, a honnan 1629-ben valami csínyje miatt távolítják el. A hiányzó nevek felsorolását hasonló eredménynyel foly­tathatnám az iskolai hivataloknál is (pl. 1724-ben befejezi a seniorok névsorát, noha 1728-ban Nyerges János a senior; 204. 1. stb. stb.), de legyen elég ennyi. Bizonyára pontosabb összeállítást adhatott volna a szerző, ha nagyobb körültekin­téssel jár el. Dicséretet érdemelnek azonban a könyvtár tör­ténetére vonatkozólag végzett kutatásai, melyekről más helyen emlékezem meg.1) Ezek után csak annyit vélek még szükségesnek újra is megjegyezni, hogy az anyakönyvet és az idevágó adatokat jobban fel kellett volna a szerzőnek dolgoznia. A diákok nevei mellé tett megjegyzésekből, képzettsé­gükből, a rájok kiszabott büntetésekből s az iskolai törvények tüzetes kifejtéséből élénkebb képét lehetett volna rajzolni az ezekben jelentkező művelődéstörténeti mozzanatoknak ; a tanulók erkölcsi életére vonatkozó törvényeket pedig igen érde­kesen lehetett volna megvilágítani az anyakönyv adataival. Az anyakönyv (matrix) kiadásának érdeméből egyéb­iránt sokat levon a kiadás gondatlansága: pl. a 256. 1. jileas(?), a 176.1. p. mil. ing.(?) A contra több helyen (188. 189. 11.) nincs contrascribá-ra kiegészítve; g. ex., ge. ex., ger. exp. (182. 183. 185. 11.) = gerendo exploratoria. Sokkal világosabb lett volna a szöveg értelme, ha a későbbi bejegyzéseket más betűvel nyomatja a szerző, mint a hogy a könyvtári résznél tette. Előfordúl pl. hogy 1636-nál (174. 1.) 1642-ből származó bejegyzés van, s minthogy a bejegyzés évszáma nincs kitéve, csak zavarólag hat az olvasóra. A figyelmes olvasó mindamellett haszonnal forgathatja Thurzó Ferencz munkáját, mely igen becses adattára a hazai művelődés, főleg az iskolázás történetének. BÁRTFAI SZABÓ LÁSZLÓ. ') Magyar Könyvszemle, 1905. évf.

Next

/
Oldalképek
Tartalom