Századok – 1906

Értekezések - CSÁNKI DEZSŐ: Kuncz ispán majora Budán 685

KUNCZ ISPÁN MAJORA BUDÁN.*) Az idegen, ha sorsa Budavárába vezeti, a dicsőségtől és szenvedéstől megszentelt hajdani városból alig talál valamit, a mivel érdeklődését vagy hazafias kegyeletét kielégítse. Az aránylag újabb várfalak, itt-ott néhány, kőből gót stilben csipkézett kapu-alja, torony-, templom- és falrészlet az összes emlék. Néhol az utczákon, a főbb helyeken, a mult század közepe táján a házak falaiba illesztett kőlapok beszélik el a M. Tud. Akadémia régészeti bizottsága által kidolgozott szövegben egyik-másik ház, utcza vagy tér rövid történetét. Sajnos azonban, e táblák nagy részén a történettudomány nem tart lépést a hazafias kegyelettel. De ki törődnék ma azzal, hogy e táblák, melyek végre is a kegyeletnek és érdeklődésnek eleget tesznek, — nagyrészt valótlanságot beszélnek ; ki törődik ma egyáltalában Buda vagy Pest város történetével? A székes főváros története csonka maradt; még Kolozsvár, sőt Zágráb is megelőzött bennünket ; amaz teljes monographiájával, emez pedig — mint Bécs város is — nagyszerű, rendszeres kútfő-kiadásával, mely művek mindenkinek hozzáférhetővé tévén e városok történetének forrásait, mutatják az irányt, a melyen Budapestnek is haladnia kellene. Kint Buda város határában a hegyek közt már jóformán minden középkori épület, sőt minden rom is elpusztult. De e gyönyörű tájakon, hol a nagy természet és a kultura vetekedve alkotnak, legalább szabadon kereshette kielégítését *) Helyrajzi tanulmány. Kivonatosan felolvasta a szerző a M. Tört. Társulat 1906 évi febr. 15-én tartott közgyűlésén: Szilágyi Erzsébet nyaraló palotája a buclai hegyekben czím alatt. >) Kivéve nagyjából a Mátyás-templom körűi az Iskola-téren és a Bécsi kapu-téren a falakba illesztett táblákat. SZÁZADOK. 1906. VIII. FÜZET. 46